Szemgolyó előesése – Proptózis

A szemgolyó normál esetben anatómiailag a csontos szemüregben (orbitában), a szemhéjak síkja mögött, védetten helyeződik. Egy fejet ért nagyobb traumás hatásra (leggyakrabban autóbaleset, kutyaharapás, erősebb nyaki szorító hatás), a szemgolyó a szemgödörből előesik és a szemhéjak síkja elé kerül. Ezt a súlyos, sokszor látást és a szemgolyó megtartását is veszélyeztető állapotot nevezzük a szemgolyó előesésének (ún. proptózisnak), mely minden esetben sürgősségi állatorvosi beavatkozást igényel.

Az ún “rövid fejű” brachycephal kutyafajtákban (pekingi palotakutya, mopsz, shi-tzu, francia bulldog stb.) anatómiai sajátosságaik (sekélyebb szemüreg, hosszabb szemrés) miatt gyakrabban találkozunk vele, hiszen itt már egy kisebb traumás behatás is elegendő lehet a szemgolyó szemüregből történő kimozdításához.

Előfordulhat azonban macskáknál illetve “normál- vagy hosszabb fejű” (ún. meso- vagy dolichocephal) kutyáknál is. Itt a prognózis sokszor rosszabb (nagyobb erő szükséges a szemgolyó védettebb helyzetéből történő kimozdításához), mint “rövid fejű” társaiknál.

Hogyan ismerjük fel, milyen tünetekkel jár a szemgolyó előesése (proptózisa)?

A trauma hatására a szemgolyó a szemhéjak “elé” kerül, ezért az állat a szemrését nem lesz képes zárni (nem tud pislogni). A szaruhártya így nagyon gyorsan kiszárad, szaruhártya-fekély vagy akár perforáció is kialakulhat ennek következtében. A szemgolyó körüli szövetek és a kötőhártya kipirul, megduzzad, bevérzik.

A szemgolyón belüli struktúrák sérülésével a szemen belül is vérzés jelentkezhet.

A behatás erősségétől függően egy vagy több szemmozgató izom elszakadhat, amitől a szemgolyó rendellenes pozícióba fordulhat (legtöbbször kifelé és felfelé).

Bevérzések  jelentkezhetnek a szemgolyó mögötti (ún. retrobulbaris)  térben is, ami tovább ront az állapoton és akadályozza a szemgolyó normál helyzetbe történő visszatérését.

Sérülhet az ideghártya (retina) és a látóideg, valamint a szemhez térő egyéb idegpályák is, az állat megvakulhat.

Hogyan járjunk el, ha szemgolyó előesést (proptózist) észlelünk kedvencünknél?

A fenti tünetek észlelésekor nagyon fontos az előesett szem védelme és megóvása a kiszáradástól, valamint a mielőbbi szakszerű állatorvosi ellátás.

Amíg állatorvoshoz érünk, az előesett szemre helyezzünk nedvesített gézlapot, de műkönnyes csepegtetést is használhatunk a szemgolyó nedvesen tartásához. Ha lehetőség van rá és az állat engedi, a duzzanat mérséklésére helyezzünk hűtőpárnát vagy hűtőzselét a szemkörnyékre.

Megmenthető-e a szemgolyó és az állat látása szemgolyó-előesés esetén?

Ennek eldöntésére az állat fizikális vizsgálatát és stabilizálását követően részletesen megvizsgáljuk a szemet ért sérüléseket, felmérjük azok súlyosságát és megpróbáljuk meghatározni a szemek látóképességét (pupillareflexek vizsgálata, szemfenék vizsgálata oftalmoszkóppal, szaruhártya állapotának vizsgálata fluoreszcein festékkel, szemnyomás mérése, szemészeti ultrahang), majd mindezek alapján döntünk a további lépésekről.

Ha vizsgálatok alapján a szemgolyó megmenthető és az állat állapota stabil, altatásban a szemgolyót műtétileg visszahelyezzük a szemhéjak síkja mögé, anatómiai pozíciójába. Ezt követően a szemgolyó felett több precízen behelyezett öltéssel ideiglenesen (2-3 hétre) zárjuk a szemhéjakat, hogy a visszahelyezett szemgolyót a szemüregben tartsuk és megóvjuk a további sérülésektől. (lsd. műtéti leírásunkat)

Amennyiben a szemet ért sérülések olyan súlyosak (több szemizom egyidejű szakadása, súlyos vérzés a szemgolyón belül, a szemgolyó megrepedése esetén), hogy annak megmentésére nincs esély, a szemgolyó eltávolítását (ún. enucleatio) javasoljuk.

Milyen hosszútávú következményekkel számolhatunk a szemgolyó előesését követően?

1. Látás elvesztése: az előesett szemgolyó visszahelyezését követően a látás megtartása a kialakult sérülések miatt – a  legszakszerűbb és leggyorsabb ellátás mellett is – sokszor kétes vagy nem lehetséges. Ennek esélyeiről az állatorvos a szemészeti vizsgálatokat (látásvizsgálat, neurológiai vizsgálat) követően mindig felvilágosítást ad.
2. Kifelé térő kancsalság (strabismus) : a trauma hatására először a legrövidebb belső egyenes szemizom szakad el, így a szemgolyó rendellenes pozícióba kerül, kifelé (ritkábban felfelé is) fordul.
3. Szaruhártya-szárazság (száraz szem), szaruhártya-fekély: a trauma hatására időszakosan vagy véglegesen sérülhetnek a pislogásért felelős idegek, illetve előfordul, hogy a szemgolyó nem tud teljesen visszatérni a műtétet követően sem a normál helyzetébe és előrébb helyeződik. Mindkét esetben fennáll a szaruhártya kiszáradásának veszélye (vagyis “száraz szem” alakulhat ki), így annak folyamatos nedvesítésére (műkönnyekkel, hyaluronsav-tartalmú gélekkel), a szemrések újbóli zárására vagy részleges szűkítésére lehet szükség.
4. Pigmentáció (“sötét folt”) az ínhártyán: a szemgolyó “kifelé fordulása” (kancsalsága) miatt az addig védetten helyeződő ínhártyát és kötőhártyát a környezeti hatások fokozottabban érik, valamint a belső szemzugban és az alsó szemhéjszélnél helyeződő szőrszálak is irritálhatják azokat, így a szemgolyó belső területe idővel pigmentálódhat. A szőrszálak kiváltotta irritáció (ún. trichiasis) megelőzhető a szemhéjak és a szemrés műtéti korrekciójával.