Retina diszplázia

A retina diszplázia a retinát alkotó sejtek rendellenes fejlődését jelenti.

Mit jelent ez az orvosi kifejezés: diszplázia?

A diszplázia talán az az orvosi kifejezés, melyet a legtöbb kutyatenyésztő ismer, és általában jól ismer. Sok kutyatenyésztő és tartó felismeri e betegség tüneteit, tudja a megállapítás lehetőségeit, hiszen rendkívül gyakori elváltozásról van szó. Kevesebben tudják azonban, hogy diszplázia nemcsak a csípőízületben, hanem a könyök- és a vállízületben is kialakulhat, és lényeges szemészeti vonatkozásai is vannak.

Ezen elváltozások közös jellemzője a szövetek rendellenes fejlődése, úgynevezett differenciálódása. A diszplázia kifejezés lényegében ezt jelenti. Attól függően, hogy milyen szervrendszert érint, beszélhetünk könyökízületi, retina  a szem ideghártyája) vagy akár veleszületett vese diszpláziáról. A retina diszplázia tehát a retinát alkotó sejtek rendellenes fejlődését jelenti.

Mi okozza e betegséget?

E betegség esetén konkrétan ismerünk néhány olyan okot (Herpesz vírusfertőzés, A-vitamin hiány, röntgensugárzás), amely a retina diszplázia kialakulásában szerepet játszik, de túlnyomó részben veleszületett betegségről van szó, azaz az ideghártya elváltozása leggyakrabban örökletes.

Milyen tünetei vannak a retina diszpláziának?

Hasonlóan más veleszületett szembetegséghez, a kutyatulajdonosok rendszerint az állat tájékozódóképességének romlását veszik észre, vagy a retina diszpláziával esetenként együtt járó kisebb szemgolyót (mikroftalmia), illetve szürkehályogot (cataracta) észlelik. Gyakran azonban semmi külső jele nincs e betegségnek, sokszor rejtve maradnak a szemfenékvizsgálattal látható klinikai jelek.

Szemvizsgálattal (szemfenékvizsgálattal) már jól felderíthető a retina diszplázia, a klinikai tünetek lehetnek egy- vagy kétoldaliak, és a tipikus elváltozások helyeződése is különböző lehet a retinán, illetve súlyos esetben retina leválást is láthatunk. A tipikus tüneteket (hosszúkás csíkok vagy ovális „foltok“ az ideghártyán) nagy részben a látóideg feletti területen láthatjuk.

Mely fajtáknál észlelték már e betegséget?

A retina diszplázia esetében több kutyafajtában részleteiben ismertté vált e betegség öröklődő jellege, az öröklődés típusa, és már azt is tudjuk , hogy az érintett kutyafajtákban mely szemtünetekkel jár gyakran együtt a retina diszplázia. A leggyakoribb ilyen szemtünetek a mikroftalmia és a szürkehályog, valamint labrador retrievereknél egyes ortopédiai betegségek is előfordulhatnak.
Az alábbi fajtáknál ismert e betegség: akita, amerikai cocker spániel, ausztrál juhászkutya, beagle, dobermann pincher, golden retriever, labrador retriever, rottweiler, samoyed, yorkshire terrier.
E kutyafajták esetén többnyire recesszív (úgynevezett autoszómális recesszív) öröklődést figyeltek meg. Labrador retrievereknél azonban több sajátossága van a retina diszpláziának. Igazolódott több vérvonalban, hogy nemcsak recesszív, hanem domináns öröklődést is mutat e betegség. Ebben az esetben gyakran társul csípőízületi diszpláziával, illetve több csöves csont nem megfelelő fejlődését állapították meg. Itt tehát ortopédiai vonatkozásai is vannak e kórképnek.

Gyógyítható-e a betegség, és lehet-e a terhelt egyedeket tenyészteni?

Mivel nagyon gyakori a betegség tünetmentes hordozása – ami azt jelenti, hogy csak szemfenékvizsgálattal vagy genetikai vizsgálattal állapítható meg – ezért sok tenyésztő nem is tudja, hogy a kutyája retina diszpláziás. Ezért lenne e betegségnél is fontos a szűrővizsgálat, mielőtt tenyésztésbe veszik a kutyát. Magyarországon nem kötelező a szemészeti szűrővizsgálat, bár az érintett fajták tenyésztőinek ajánlott e lehetőség igénybevétele, hiszen a jó hírnevük, és a vérvonalak „tisztasága“, vagyis mentessége mindenkinek az érdeke. Emellett számos tenyészkutya külföldre kerül, és egyes országokban alapkövetelmény a szűrővizsgálatok elvégzése.
Ez a szemészeti elváltozás nem gyógyítható, a felismerése azonban nem jelenti azt, hogy az állat rosszabbul fog látni vagy megvakul. Diszkrét, a szemfenék egészére nem kiterjedő elváltozások nem vezetnek a látóképesség romlásához. Vakságot a következményes retinaleválás okoz általában, vagy az e betegséggel gyakran együtt járó egyéb szembetegségek, például a szürkehályog okozhat jelentős látásromlást.

dr. Fenyves Ildikó