Szaruhártya fekély
A szaruhártya több sejtrétegből felépülő szövete számos ok miatt károsodhat, amely minden esetben orvosi vizsgálatot igényel, még ha felületes sérülésről is van szó. Ennek oka egyrészt a felületes fekélyek esetén is jelentkező erős fájdalom, másrészt a fekély lehetséges mélyülése, amely, ha bekövetkezik és átszakad a szaruhártya, a szemgolyó gyakran visszafordíthatatlanul károsodik.
Milyen okok vezethetnek a szaruhártya fekély kialakulásához?
A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számos okból kialakulhat. Állatokban a leggyakoribb a sérülésből eredő szaruhártya fekély, illetve a különböző rendellenes szemhéjállások miatt (például entrópium) kialakuló szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél a szaruhártyát védő könnyfilm réteg mennyiségi és minőségi megváltozása miatt szintén előfordulhat e kórkép. Idősebb állatokban, főként kutyákban a szemhéjakon előforduló szövetszaporulatok, daganatok folyamatosan irritációt, fekélyt okozhatnak. Macskák Herpesz vírusfertőzésénél is gyakran láthatjuk a szaruhártya ilyen típusú elváltozását, gyakran az egyéb tünetek mellett. A szaruhártya fekély oktana tehát rendkívül komplex, és minden esetben meg kell keresnünk a kiváltó okot, és e szerint meghatározni a helyes kezelést. Ennélfogva nem csak magát a fekélyt kell kezelnünk, hanem a háttérben álló elváltozást is orvosolni kell, így szemhéjállási rendellenességnél szemhéjkorrekciót kell végezni, a szárazszem-betegségnél azt kezelni kell, a szemhéjdaganatot műtéti úton kell ellátni stb.
Milyen tünetek tapasztalhatók szaruhártya fekélynél?
A szaruhártya felszíni sejtrétegeinek igen gazdag idegellátása miatt a felületet érintő irritáció, a felületes fekély is rendkívül fájdalmas. Gyakran fájdalmasabb, mint a mélyebb réteget érintő elváltozások. Ezt mi, emberek is észlelhetjük, ha például por, homok vagy szempilla kerül a szemünkbe.
Az állat hunyorog, kerüli a fényt, dörzsöli a szemét és a szemfelszínen, illetve a kötőhártyán váladék figyelhető meg. A szem, szemkörnyék kipirul, a dörzsölés miatt a szemhéjak is megduzzadhatnak. Az állatorvosi vizsgálat során megfelelő nagyító eszközzel megvizsgáljuk a szaruhártya felületét, meghatározzuk a fekély mélységét. Azt, hogy a fekély a szaruhártya mely rétegeit érinti az úgynevezett fluoreszcein próbával állapítjuk meg, amikor egy kis fluoreszcein festékkel impregnált papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez. A kioldódó festékanyag normál körülmények között nem festi meg a szaruhártya ép felszínét, míg a mélyebb szövetekhez a festék hozzákötődik. Ezzel a teszttel meghatározhatjuk a fekély kiterjedését.
Miért kell minden esetben szigorúan kezelni a szaruhártya fekélyt?
Amennyiben a szaruhártya felszíni hámsejtjei megsérülnek (enyhe trauma hatására is bekövetkezhet), szabad út nyílik a különböző fehérjebontó enzimeket termelő kórokozóknak, amelyek tovább károsítják a mélyebb sejtréteget, mintegy „feloldva” azt. Az így kialakuló fekélyt „olvadó” fekélynek is nevezzük, melynél a kezdetben felületi sérülés nagyon gyorsan tovább terjedhet. Bizonyos kutyafajtákban igen gyakran találkozunk ezzel a tünettel. Ilyenek a francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier. Állatoknál azt is figyelembe kell vennünk, hogy a fájdalom miatt dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ezzel további sérülést, úgynevezett „self traumát” okozhatnak.
Melyek a kezelés lehetőségei?
A felületes elváltozásokat gyógyszeresen kezeljük különböző szemcseppekkel, szemgélekkel, a szaruhártya regenerációját támogató készítményekkel. Igen gyakran használunk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet a szembe cseppentve a gyógyulást elősegítve igen jótékony hatású, mivel az előbb említett úgynevezett fehérjebontó enzimek nagy részét a szérum inaktiválja. Mély fekélyek esetében vagy nagyon intenzív kezelést és gyakori ellenőrzést javaslunk, vagy az elváltozástól függően a sebészi ellátást kell választanunk.
A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatóban foglaltuk össze a műtéti ellátás lehetőségeit.
dr. Fenyves Ildikó
