Szemhéjdaganatok
A szemhéjszéli daganatok, szövetszaporulatok kialakulása idősebb kutyák egyik leggyakoribb szemészeti betegsége. A betegség pontos okát nem ismerjük, azonban egyes kutyafajtákban, például beagle, retriever, vizsla, husky fajtákban gyakrabban fordul elő, és tapasztalatunk szerint lényegesen többször észleljük a nagyobb testű kutyákban, 6-8 éves kortól. Macskák szemhéjdaganatai ritkábban fordulnak elő, azonban rendszerint ezek invazívabbak, azaz nagyobb kiterjedésűek, esetenként gyorsabban nőnek, és sok esetben malignus, azaz rosszindulatú daganatok. A szemhéjdaganatok előfordulását tekintve macskáknál az egyes fajtákat vizsgálva nem tapasztalható különbség, azonban legelső helyen a fehér szőrű macskák úgynevezett pikkely sejtes carcinoma (SCC vagy squamous cell carcinoma) elnevezésű daganattípusa áll.
Összességében elmondható, hogy általában a kutyák szemhéjszéli daganatainak a kórjóslata relatíve jó, a precízen elvégzett műtéti ellátást követően igen ritkán tapasztalható kiújulás. Az esetleges kiújulás esetén is rendkívül kevés annak az esélye, hogy a szemhéjszéli daganatok távolabbi szervekben áttétet képezzenek. Macskák esetében a prognózis meghatározásánál óvatosabban kell fogalmaznunk, itt a kiújulás és áttétképződés előrejelzése nagymértékben függ a szövetszaporulat méretétől, a kórszövettani eredménytől, illetve esetleg a háttérben álló egyéb ok jelenlététől.
A szemhéjszélen lévő duzzanat vagy szövetszaporulat minden esetben daganatos elváltozást jelent?
Nem, természetesen meg kell különböztetni a gyulladásos eredetű szemhéjszéli ,,duzzanatoktól”, melyek hasonlóak az emberi ,,árpához”, illetve a szemhéjban lévő faggyúmirigyek kis járatainak az elzáródása következményeként kialakuló úgynevezett chalazion nevű kórképtől. Ezt nagyítással történő szemészeti vizsgálattal, ritkábban mintavétellel tudjuk megkülönböztetni a daganatos folyamatoktól.
Milyen típusú szemhéjszéli daganatok léteznek kutyákban illetve macskákban?
Kutyák esetén a leggyakoribb szövettani lelet az úgynevezett Meibom mirigyből kiinduló adenoma illetve adenocarcinoma. Macskák esetén első helyen az úgynevezett pikkelysejtes carcinoma áll, amely esetenként megtévesztő lehet, sebhez hasonlíthat. Ezért minden esetben, ha a szemhéjak vagy e körüli területen seb, pörk vagy fekélyes bőrelváltozás látható, állatorvosi vizsgálat szükséges.
Milyen kezelési lehetőségeket alkalmazunk a szemhéjakon lévő daganatok esetén?
A szemhéjszélen lévő daganatokat el kell távolítani, amelynek módja leginkább a sebészi kimetszés. Ezt előre megtervezetten, nagyon pontosan kivitelezve szükséges elvégezni, hiszen a szemhéjszél helyes anatómiai pozíciója, illetve sima széle alapfeltétele a könnyfilm egyenletes eloszlatásának, illetve a szemhéj szaruhártya-védő funkciója megfelelő helyzetű szemhéjak esetén valósulhat meg. A sebészi kezelésnek több módja van az ,,egyszerűbb” műtéteken kívül, gyakran – amennyiben a daganat mérete meghaladja a szemhéj hosszának 1/3-át – különböző plasztikai műtéti technikákat alkalmazunk. Plasztikai műtéttel tudjuk elérni, hogy a viszonylag hosszú szöveti hiányt pótoljuk, és a szemhéj ne feszüljön a műtétet követően. A feszülő sebszélek fájdalmat okoznak és a sebgyógyulás nem vagy csak nehezen, illetve hegképződéssel valósul meg. Egyes kisebb daganatok esetén alkalmazható a fagyasztással történő eltávolítás, amely gyors, ,,vértelen” és szép kozmetikai eredményt ad, azonban nagyméretű és bizonyos típusú szövetszaporulatok esetén nem mindig alkalmazható módszer.
Minden esetben szükséges szövettani vizsgálatot végeztetni?
Igen. A kórjóslat meghatározás szempontjából alapvető fontosságú a szövettani vizsgálat.
Milyen utókezelést igényel az állat a műtét után?
A kutyát illetve a macskát a műtétet követően ,,látótávolságon belül” kell tartani legalább 48 órán át, és a szemkörnyék tisztítását naponta két-három alkalommal szükséges elvégezni. Rendszerint antibiotikumos és szaruhártya védő szemcseppet/szemgélt javaslunk naponta 2 alkalommal a varratszedésig (ha van), amely a műtétet követően a 9-14. napon esedékes. Rendszerint az operáció másnapján, illetve szükség esetén az 5-6. napon végzünk kontrollvizsgálatot, majd a varratszedés alkalmával ellenőrizzük ismét a szemet. A szemhéjak helyzete, a szemhéjállás a műtétet követően az első néhány hétben még nem a végleges állapot, körülbelül 6 hét elteltével már nem vagy alig látható a műtét nyoma.
Milyen komplikációk adódhatnak a műtétet követően?
A szemhéjszéli műtétek után előfordulhat a szemhéjak duzzanata, enyhe fájdalom, hunyorgás, illetve igen ritkán a varratok kiszakadása. Mindegyik orvosolható, a fájdalom enyhíthető, varratelégtelenség esetén pedig csak nagyon ritka az olyan mértékű folytonosság hiány, hogy ismételt varratbehelyezés szükséges. Ez utóbbi komplikáció elkerülése miatt rendkívül fontos az állat műtét utáni felügyelete és védőgallér viselése a varratszedést követően még egy napig.
dr. Fenyves Ildikó
