Inzulinrezisztencia

Inzulinrezisztencia állatokban

Az inzulinrezisztencia mint betegség, és mint állapot is értelmezhető. A kettő közötti különbséget az időtartam adja. Mint állapot fennállhat gyulladással járó megbetegedésben-mint betegség pedig pl. súlyos fokú elhízás esetén, éppúgy állatban, ahogy emberben is.

Kutyában leggyakrabban Cushing-betegség, bármilyen bakteriális fertőzés, pajzsmirigy alulműködés, és az ivarzás diösztrusz fázisa okoz leggyakrabban ilyet. (Éppen emiatt a cukorbetegséggel diagnosztizált szukákat minden esetben javasolt ivartalanítani.)

Macskában acromegalia (növekedési hormon zavar), Cushing betegség, vese-, máj-, vagy szívelégtelenség, pajzsmirigy túlműködés állhat a hátterében.

Mindkét fajban lehet ok a diabetogén (cukorbetegség gerjesztő) gyógyszerek (pl.: szteroidok) használata, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, és elhízás, valamint különböző daganattípusok is.

Inzulinrezisztencia erős gyanúja akkor merül fel, ha 2-2,2 egység/testtömegkilogrammnyi inzulinnal lehet csak jó vércukor értékeket elérni (5-13 mmol/l az egész nap folyamán), vagy 1,5 egység/testtömegkilogrammnyi inzulinnal is többségében magas vércukor értékeket értékeket produkál az állat.

Ilyen esetben mindenképpen állatorvoshoz kell fordulni, és kizárni a felmerülő okokat, mert hosszú távon a kezelés nehézségein túl az inzulinrezisztencia állatokban is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és rontja a zsírbontás mechanizmusát, könnyen zsírmájat okozhat.

Összeállította:
dr. Bády Diána