Kötőhártya-gyulladás, kutya – conjunctivitis

A kötőhártya a szemgolyót körülvevő különlegesen gazdag érellátással rendelkező szövet, amelynek rendkívül fontos „védelmi” szerepe van.

A szem ínhártyájának a szaruhártyát körbevevő részét, illetve a szemhéjak belső felületét mintegy „kibélelve” helyezkedik el. Állatoknál a harmadik szemhéjat, azaz a pislogóhártyát is kötőhártya borítja. Fiziológiás (normál) körülmények között halvány rózsaszínű, apró erek láthatók rajta, felületét vékony könnyfilm fedi. A kötőhártya-gyulladás latin neve: conjunctivitis.
A kötőhártya szövete bármilyen okból bekövetkező gyulladásra nagyon intenzíven reagál, ez egyrészt a gazdag érellátásából adódik, másrészt a szervezet külvilágnak leginkább kitett nyálkahártyája, enyhe behatások esetén (például erős szél) relatíve védtelen.

Külön tájékoztatóban foglaljuk össze a kutyák és macskák kötőhártya-gyulladását, mivel alapvetően más jellegűek e két állatfajban a kiváltó tényezők.

Milyen okok vezethetnek a kutyák kötőhártya-gyulladásához?

Elsőként mindig azt kell tisztáznunk, hogy „csak” a kötőhártya gyulladásáról van-e szó vagy a kötőhártya-gyulladás egyéb szembetegségnek csupán a résztünete-e. Ezt az állat szemészeti vizsgálatával és bizonyos kiegészítő vizsgálattal az esetek legnagyobb részében ki tudjuk deríteni. A legfontosabb ilyen vizsgálatok az állat réslámpás vizsgálata, a könnytermelés mérése, a szemnyomás vizsgálata. Ezen vizsgálatokkal kizárhatjuk azon szembetegségeket, amelyeknek tünete lehet a kötőhártya gyulladása is. Ilyenek a szárazszem-betegség vagy a különböző szemhéjállási rendellenességekből adódó conjunctivitis. Egyes esetekben azonban komplex és sürgős kezelést kell elkezdenünk, hiszen az állat látását veszélyeztető állapotot jelezhet a kötőhártya gyulladása. Ilyen például a szemnyomás emelkedése, a glaukóma vagy a belső szemgyulladás, az uveitis. Mindkét esetben érintett lehet a kötőhártya is, azonban nekünk az alapbetegség ellátását kell mihamarabb elkezdeni. Előfordulhat a kötőhártya érintettsége nem szemészeti betegségeknél is, sajnos sokszor súlyos betegségek résztüneteként is, például szopornyica fertőzésnél vagy gennyes méhgyulladás esetén. Meg kell említenünk az allergiás betegségeknél esetenként kialakuló kötőhártya-gyulladást is, amelyet éppúgy mint az alap betegséget, kezelni szükséges. Emberektől eltérően azonban az állatok allergiás betegségeinél ritkábban tapasztalhatók szemészeti tünetek.
Természetesen – és az esetek többségére ez jellemző – előfordul a conjunctivitis önállóan is, ilyenkor a kiváltó ok lehet valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés, érheti trauma, sérülés az állat kötőhártyáját (például macska karmolása), vagy akár erős szél, por, klimatizált helyiségben való tartózkodás is irritálhatja az állat szemét.

Milyen tünetek észlelhetők kötőhártya-gyulladásnál?

Az önállóan jelentkező conjunctivitis esetén a kötőhártya kipirult, duzzadt, felületét különböző minőségű és mennyiségő váladék fedi. Ez a váladék lehet fehéres (mucinózus) vagy sárgás, esetleg zöldes színű is, amely már bakteriális fertőzést jelez. Az esetek egy részében az állat hunyorog, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, amellyel további súlyos szaruhártya sérüléseket okozhat magának.
Az egyes szembetegségek kísérő tüneteként jelentkező kötőhártya-gyulladásnál rendszerint az alapbetegség tünetei a meghatározóak, ezek az adott betegség leírásoknál találhatók.

Hogyan kezeljük a conjunctivitist?

A kezelést minden esetben a kiváltó ok határozza meg. Önálló kötőhártya-gyulladásnál a szemfelszínt bevonó szemcseppeket vagy géleket, antibiotikumos vagy gyulladáscsökkentő készítményeket adunk, vagy ha szükséges szájon át adandó gyógyszereket.

dr. Fenyves Ildikó