Collie szembetegség – CEA
Mit jelent a kifejezés: Collie szemanomália, Collie szembetegség?
A collie szembetegséget röviden a szakirodalom „CEA“-ként említi, és egy veleszületett szembetegséget jelent, amely azonban nem csak a collie (skót juhász) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke rendkívül sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig, és rendszerint mindkét szemet érinti. A nőstény és kan kutyák között hasonló arányban fordulhat elő, és nem befolyásolja a betegség megjelenését az sem, hogy milyen színű az állat.
Milyen fajtákban fordul elő a betegség?
Skót juhász- (Collie) és Shetlandi juhászkutya (Sheltie) fajtákban a legelterjedtebb. Érdemes tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben, de érintett még e betegség tekintetében az ausztrál juhászkutya és az egyre divatosabb Border collie is.
Milyen arányban fordul elő a betegség?
E szembetegség előfordulása rendkívül elterjedt a skót juhászkutya hosszú szőrű és a kevéssé ismert rövid szőrű változataiban is, illetve a Shetlandi juhászkutyában. Az első felmérések az Amerikai Egyesült Államokban történtek, ahol egy 1969-es felmérés szerint 75-97%-os érintettség volt igazolható. Azóta természetesen számos vizsgálatot végeztek, és az egyre elterjedtebb szemészeti szűrővizsgálatok eredményeképpen a betegség előfordulása csökkent, de így is nagyon magas.
Hogyan öröklődik a Collie szemanomália?
Az öröklésmenetre úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet jellemző, amely azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet e betegségben szenvedő állat. Ennek az esélye, ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, 25 %. Csak genetikai vizsgálattal igazolt, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.
Milyen tünetekkel jár a Collie szembetegség?
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a szemészeti tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. A betegség ugyan mind a két szemet érinti, de nem azonos fokban. Körülbelül 10% az esélye egy igazolt „CEA“ szembeteg kutyának a részleges vagy teljes retina leválásra, amely vaksághoz vezet. Ez az arány relatív nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezen állatok biztosan örökítik a betegséget tovább.
Míg szürkehályog vagy glaukóma (zöldhályog) esetén kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa, Collie szembetegség esetén külsőleg rendszerint nem láthatóak a betegség tünetei, gyakran csak a látóképesség romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.
A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak e betegség megjelenésének. A szemfenék vizsgálatával négy fő elváltozás észlelhető e betegségnél, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), és az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, úgynevezett coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5%-ában vérzés látható az ideghártyán, melyek rendszerint teljes vaksághoz vezetnek.
Hogyan lehet vizsgálni e betegséget?
Két fő módszerrel lehet e betegséget vizsgálni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal.
Szemfenékvizsgálat:
A szemfenékvizsgálat során a kutyának egy rövid hatású, körülbelül 2-3 óráig tartó pupillatágító szemcseppet adunk, amely az állat tájékozódását nem befolyásolja. A szemfenékvizsgálat egy úgynevezett oftalmoszkóppal történik, amelynek különböző fajtái vannak. Jelenleg technikailag a legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal történik, amely a retinának viszonylag nagy részét teszi egyszerre láthatóvá a vizsgáló számára, és akár 30-40 képet is készítve, majd azokat akár utólag értékelve, az archiválást is lehetővé teszi.
Genetikai vizsgálat:
A másik lehetőság a vérből végzett genetikai vizsgálat, amely nemcsak azt hivatott vizsgálni, hogy a kutya szeme egészséges-e, hanem azt is, hogy a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát örökítheti-e a betegséget. Sajnos a vizsgálat ára határt szab a lehetőségeknek, és jelenleg hazánkban kevés kutyát vizsgáltat a tenyésztője ilyen módon.
Természetesen egyik vizsgálathoz sem szükséges a kutya bódítása.
A CEA szemszűrésnél alapvető szempont, hogy a kölykök szűrése időben megtörténjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. Ezután ugyanis az ideghártya fokozatosan kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit e szembetegségnek.
Mi a tenyésztők feladata?
Nagyon fontos lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban megvizsgálják, és csak mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyenek tenyésztésbe. Az előzőekben ismertetett öröklésmenet szerint két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, de rendszeres szemészeti szűrővizsgálat alkalmazásával jelentősen vissza lehetne szorítani a betegség elterjedését.
Mit tehetnek a leendő skót juhászkutya, Sheltie, ausztrál juhászkutya vagy Border collie tulajdonosok?
Mindenekelőtt érdemes tudni e betegségről, és a tenyésztőtől rákérdezni, hogy megtörtént-e a kölykök szűrése, és az időben történt-e.
Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal ellenőrizhető a kutya látóképessége. Az állattartónak azt nagyon fontos szem előtt tartania, hogy a kutya tenyésztése nem javasolt.
dr. Fenyves Ildikó
