A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Kérdések és válaszok a társállatok euthanasiájáról

Kategória: Hasznos tanácsok

A fenti kérdés kiindulópontja, hogy jogunkban áll e kioltani egy állat életét. Jogi értelemben állatoknál az állatorvos a tulajdonos beleegyezésével véglegesen elaltathatja az állatot. A szó szoros értelmében tehát, igen jogunkban áll. Innentől kezdve  hosszas beszélgetés kezdődhetne arról, hogy mi áll jogunkban valójában ha érzelmi,erkölcsi vallási, egyszóval ha  „emberi“ oldalról közelítjük meg e kérdést.

Jelenleg azonban az állattartókat a gyakorlatban érdeklő kérdéseket igyekszem megválaszolni.

Ha egy állat súlyos beteg, igyekszünk pontos kórisme birtokában a kórjóslatot meghatározni, vagyis előrejelezni, hogy milyen eséllyel élhet tovább, és milyen életminőséget tudunk neki biztosítani. Abban az esetben ha egy betegségnek, csak a tüneti kezelését ismerjük, tehát valójában nem tudjuk meggyógyítani az állatot, és az állatnak olyan fájdalmai vannak, melyet folyamatosan nem tudunk csillapítani felmerül az euthanasia. Nyilván van olyan állatorvos aki hamarabb van aki később és van aki soha nem veti fel a végleges elaltatás lehetőségét. Az állattartók között is különböző hozzáállásokkal találkozunk nap mint nap, és  ez természetes, mert sokan sokféleképpen viszonyulunk egy állathoz.

Sajnos meg kell említeni e kérdés anyagi oldalát, hiszen egy műtéti beavatkozás, amely csak átmeneti enyhülést hoz, vagy hosszan adott gyógyszerek komoly költséget jelentenek a tulajdonosnak.

Mi igyekszünk szakmailag reálisan, elfogulatlanul „kívülállóként“ megítélni a helyzetet és a döntés meghozatalában segíteni a tulajdonosnak. Amennyiben egy állat euthanasiára kerül, minden esetben, kivétel nélkül először mély narkózist hozunk létre, ez az állatvédelmi törvényben is így szerepel. Úgy szoktuk mondani, hogy elaltatjuk mintha műtenénk az állatot. Ezután kapja intravénásan azt az injekciót, amelytől véglegesen elalszik, leáll a légzése, majd a keringése. A tulajdonos-ha úgy kívánja- végig az állat mellett maradhat.  Ezután az állat elvihető, ha nem megoldott az eltemetése elszállíttatjuk a tetemet vagy lehetőség van egyéni hamvasztást kérni, amikor a tulajdonos a hamvakat visszakapja. Nagyon gyakori kérdés, hogy nem fáj e a beavatkozás, hova kerül a tetem, és nem kísérleteznek e vele. A végleges elaltatás feltehetően nem okoz fájdalmat, pontosabban az állat nem jelez fájdalmat, nincsen számunkra észlelhető fájdalma.

Az állati eredetű anyagokat, beleértve az állati tetemeket az ATEV (Állati fehérje takarmányokat előállító vállalat) szállítja el. Az így feldolgozott, elégetett anyagokból húsliszt,zsír, stb lesz, emberi fogyasztásra ezen anyagok nem kerülnek.

Lehetőség van egyedi hamvasztást kérni, ez esetben az elpusztult állatot egyedileg hamvasztják el, így az állat hamvait az állattartó egy urnában visszakapja. Ebben az esetben Kiss Kázmért hívhatja a következő telefonszámon: 06-20/978-8805.

Az elpusztult állat, kísérletek végzésére már alkalmatlan, tehát legfeljebb boncolásra kerülhet. Kísérletezni csak élő állattal lehet, az állatvédelmi törvényben leírt szabályok szigorú betartásával, és az Uniohoz való csatlakozásunk óta csak külön ilyen célra tenyésztett kutyákon. Boncolás a tulajdonos beleegyezése nélkül nem történhet, és megfelelő állattartó-állatorvos kapcsolat esetén fel sem merülhet ez a  kérdés. Boncolást javasolhat azonban az állatorvos ha a betegség nem kellően tisztázott, például hirtelen elhullás esetén, vagy szavatossági esetben. Ez utóbbi javasolt például akkor, ha valaki nagy értékű állatot vásárol, az állat megbetegszik, és felmerül, hogy már a tenyésztőnél történt a fertőződés. Ilyenkor sok esetben csak kórszövettani vizsgálattal tisztázható az eset.

Összeállította: Fenyves Ildikó
Címke:

Minden vélemény számít!

Fel