A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

A kutya, macska nyers étrenden tartás (BARF-diéta, prey modell) tudományos megközelítésben

Az utóbbi évben azt tapasztaltuk, hogy az állattartók körében ugrásszerűen megnőtt  a kutya, macska nyers etetésének népszerűsége.

A legismertebb ilyen étrendek a BARF diéta („Bones and Raw Food”, „Bones and Raw flesh” máshol: Biologically Appropriate Raw Food”) és az ún. „prey modell” (ragadozó modell) etetés.

Leegyszerűsítve a két étrend röviden abban különbözik, hogy a BARF diétában az arányok 40% csontos hús, 30% zöldség-gyümölcs, 30% nyers hús, míg a prey modellben nincs növényi összetevő, itt 80% a hús, 10-10% a csontos hús és a belsőségek aránya.

Mint minden divatos irányzat esetében számos fórumon, internetes oldalon információk kavalkádja olvasható, amiben laikusként nehéz lehet eligazodni. Ezért szerettünk volna egy tudományos alapokon nyugvó orvosi állásfoglalást közreadni, ami segít a döntésben, vajon összességében előnyös-e a kutyánk, cicánk számára a nyers étrend (pl. a BARF-diéta)?

Bevezetésként néhány alapvetés:

Tudomásunk szerint tudományos szervezetek eleddig nem állítottak fel olyan kereskedelemben kapható vagy házilag összeállítható pontos nyers eleség arányokat, amely bizonyítottan minden életkorban és állapotban teljes értékű és tápláló lenne kutya és macska számára.

Arra sincs semmilyen tudományos bizonyíték (cikk, állásfoglalás, tanulmány szakfolyóiratban), hogy a BARF, vagy más nyers diéta etetése egészségesebb lenne kedvenceink számára, mint az előre gyártott vagy a főzött eleség.

Sőt! Azonos vagy közeli fajok esetében (pl. kutya-farkas) a vadon élő (és nyers étrenden lévő) állatok élettartama rövidebb, mint a fogságban élőké, a betegségek előfordulása pedig azonos, vagy magasabb a vadon élőknél. Habár természetesen az is igaz, hogy mindez nemcsak az étrendbeli különbségekkel magyarázható, hanem a háziállatok megelőző védelmén, mint pl. a vakcinázás, parazita megelőzés, ivartalanítás stb.

Kedvenceink hosszú élettartamának oka éppen az, hogy nem hagyjuk őket a természetes szelekció elszenvedőiként, hanem – belenyúlva a természet rendjébe – megóvjuk őket számos betegségtől, mint pl.: az ivartalanított kandúr macskák élettartama kb. 10 évvel hosszabb nem ivartalanított társaik természet adta élettartamánál.

A kutya, macska nyers etetésének előnyei és komoly kockázatai is vannak.

A nyers étrenden tartás kockázatai

Etetési problémák

 Elakadás

A csontok (főként kisebb, szilánkosan törő csontok pl. szárnyasok comb vagy szárnycsontjai, sertés csigolyacsontok) szerencsétlen esetben számos helyen elakadhatnak, pl. a szájüregben, garatban, nyelőcsőben, sőt akár a vékonybélben is. A nyelőcsőben, vékonybélben történt elakadás (ún. bélelzáródás vagy ileus) életveszélyes állapotot jelent, orvosi beavatkozás nélkül általában halálos. A képen látható kutyust saját praxisunkban nemrégiben vizsgáltuk, csirkecsont akadt el a nyelőcsövében. Nyelőcső-metszéssel szerencsére meg lehetett menteni az állatot, de a hosszas műtéti utókezelés igencsak megviselte a kutyát és a gazdikat is.

Székrekedés

Ha a nagy mennyiségű csont a vastagbélben összeáll és dugót képez, székrekedés alakul ki. Székrekedésre sok minden hajlamosíthat, pl.: egyedi hajlam, a rossz rágás, az idős korban csökkent bélperisztaltika és a kevesebb mozgás is.  Azaz székrekedés annál az állatnál is előfordulhat, akinél korábban nem volt jellemző. A székrekedés életveszélyes állapot, mert a székletből a baktériumok előbb-utóbb átszaporodnak a bélfalon és közben az állat nagy fájdalmakat szenved el. Az állatorvosi kezelésben az első lépés – minden állatorvos rémálma -, a beöntés, ami sokszor több órás (!) altatásban végzett procedúra, amelynek során a karcoló, hegyes végű csontszilánkok tömegét próbáljuk a bélből eltávolítani, a bélfal megsértése nélkül. Nagyon sokszor a csontdarabok olyan élesek, hogy közben nagy mennyiségű vér távozik a végbélből. Biztos vagyok benne, hogy az a gazdi, aki ebben a beavatkozásban részt venne, sosem adna többet kedvencének csontot…

Rossz ásványi anyag arányok

Ha csont nélkül etetnek nyers húst, akkor a kálcium:foszfor arány nagymértékben eltolódik a foszfor javára a kutya, macska élettani szükségletéhez képest. Ez a mellékpajzsmirigyet fokozott kálcium elvonásra készteti a csontokból. Mindez a csontok törékenységéhez vezethet.

Vitamin túladagolás

A különféle nyers étrendekben gyakran nyers zsigereket is etetnek az állattal. A nyers máj nagy mennyiségben történő etetése további problémákat vet fel. Ez az eleség extrém magas arányban tartalmazza az A-vitamint, amely komoly vitamin túladagoláshoz vezethet. Ennek tünetei csontos felrakódások (ún. exosztózisok) a csigolyákon és ízületekben, amely fájdalomhoz és az ízületek csökkent mozgáspályájához vezet.

Taurinhiány

Macskákban az ún. taurin nem képződik a szervezetben, ezért táplálékkal kell felvenniük. Sok nyers eleségben nincs megfelelő taurin mennyiség. A taurinhiány szívbetegséget okozhat (ún. Dilatációs kardiomiopátiát, DCM).

Fertőzésveszély

  1. Fertőzésveszély a kutyára és macskára

A nyers hús potenciálisan veszélyes baktériumokat és parazitákat vihet be a kutya, macska szervezetébe. Habár a kutyák, macskák relatíve ellenállóak ezekkel a baktériumok okozta fertőzésekkel szemben, pl. az emberhez képest, ennek ellenére számos esetleírás ismert, amelyben megfertőződtek és betegség is kialakult.

A Salmonella, Campylobacter, Clostridium nevű baktériumok és számos parazita, pl. a Taenia, Echinoccoccus nevű galandférgek, valamint egysejtű paraziták (pl. borsóka) vihetők át nyers hús illetve zsigerek etetésével és okoz többé-kevésbé súlyos megbetegedést kutyáknak és macskáknak.

Salmonella, Campylobacter okozta gyomorbél-gyulladást kutyáknál rendszeresen tapasztalunk praxisunkban is. A Clostridium baktériumok méreganyagokat, ún. toxinokat termelnek, amelyek közül van, amelyik véres hasmenést okoz, de Clostridum okozza az ún. botulizmust is. A botulizmus vagy „kolbászbetegség” a nem kellően átfőtt, szennyezett hús etetésével alakulhat ki és bénulást okoz.

  1. Fertőzésveszély az emberekre

Emellett a fertőzésveszély nemcsak a kutyákat, macskákat érinti, hanem az embert. Ugyanis a nyers húst fogyasztó állat a környezetbe sokkal nagyobb eséllyel ürít Salmonella, Campylobacter vagy Listeria nevű baktériumokat, amely a környezetében élő emberek megbetegedését okozhatja! Ez olyannyira így van, hogy az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyezési Hivatal (American Food and Drug Administration, FDA) éppen ezért kifejezetten azt ajánlja, hogy a  ne etessen senki nyers húst háziállatával.

Egy 2014-es vizsgálatban 576 eleségminta közül 66-ból volt kimutatható Listeria, 15-ből Salmonella baktérium. Egy 2002-ben végzett felmérésben nyers étrenden tartott kutyák szervezetéből 30%-ban volt Salmonella kimutatható, míg tápon tartottakból egy esetben sem.

A nyers hús fagyasztásával a kórokozók egy része elpusztítható, de vannak ez alól kivételek (pl.: E. Coli, Listeria, Salmonella, Clostridium, Campylobacter).

Az említett fertőzések különösen gyengébb immunrendszerű emberekben okozhatnak betegséget, pl. várandós nőknél, gyermekeknél, időseknél, kemoterápia alatt álló személyeknél, stb…

A húsok főzése-sütése, a tej pasztőrözése viszont fenti baktériumokat és a paraziták nagy részét elpusztítja. Fontos szempont továbbá a növényi eleség alapos mosása is.

Összefoglalva állatorvosok és állatokkal foglalkozó egyéb szakemberek felelősséggel nem ajánlhatják a nyers étrendet a következők miatt:

  • beltartalmi hiányosságai miatt
  • egészségügyi kockázatai miatt az állatra nézve
  • közegészségügyi kockázata miatt a nyers húst és zöldségeket kezelő gazda és a háztartásban élő egyéb személyek tekintetében, akik érintkezhetnek a kutya, macska által ürített kórokozókkal.

Az internetes fórumokon elhangzott állításokat a BARF és a prey modell étrend mellett a következő 3 csoportba osztottam. Vannak olyan valós előnyök, amelyek gyakorlati tapasztalat alapján feltehetően igazak, vannak nem cáfolható, de egyben nem is bizonyítható állítások és sajnos sok, teljességgel valótlan állítás is kering a világhálón.

Valós előnyök

  1. A csontok rágása hosszabb idő, ami az állatot elfoglalja és nem habzsol.
  2. Az intenzívebb rágás feltehetően a fogkő képződését is mérsékli.  (Megjegyzendő, hogy rendkívül hatékony rágószalagok és „dental” típusú gyógytápok is vannak a piacon, amelyek ugyanezzel az előnnyel rendelkeznek.)
  3. „Biztosan tudjuk, hogy a kutyánk mit eszik”
  4. Az állat étrendje pontosan megtervezett lesz (ez főzött alapanyagokkal is lehetséges lenne)
  5. A keményebb széklet minden bizonnyal hozzájárul a bűzmirigyek ürüléséhez (Megjegyzendő, hogy a visszatérő bűzmirigy–gyulladás hátterében más tényezők is szerepet játszanak).
  6. Elhízás ritkábban fordul elő. (Viszont tapasztalatunk szerint alultápláltság is)

Nem bizonyított (nem bizonyítható) állítások

  1. „A kutyának nincs kutyaszaga”
  2. „A szukák jobban viselik a vemhességet”
  3. „A korábban enervált, lustább kutya életre kel, mozgékonyabb lesz” illetve „Csökkennek az ízületi problémák”

(Igen valószínűnek tartom, hogy ez a tapasztalat abból adódik, hogy a legtöbb BARF illetve prey modell diéta javasolja az eleség kiegészítését zöldkagyló porral és lazacolajjal, tehát nem maga a diéta lehet az oka, hanem az utóbbiak jótékony hatása).

Kifejezetten cáfolható, hamis állítások

  1. „Megszűnnek az allergiás tünetek” – Ez ilyen formában egyáltalán nem igaz . A kutya, macska táplálékallergiáját leggyakrabban a következők okozzák: marhahús, csirkehús, pulykahús, sertéshús, tejfehérje, és szója. Ezen kívül macskáknál a hal fehérje is gyakori allergén. A gabonafélékben lévő glutén – ellentétben az emberrel – nagyságrendekkel ritkábban okoz kedvenceinkben tünetet! Ha kutya, macska részére hipoallergén diétát állítunk össze, akkor fenti összetevőket kell elkerülni, tehát valószínűen csak akkor csökkennek az allergiás tünetek, ha bárány-, kacsa-, ló-, kecske-, vad-, strucc- vagy nyúlhúst adunk kizárólagosan az étrend fehérje részéhez. Ugyanezeket az összetevőket tartalmazzák a hipoallergén állatorvosi gyógytápok. Jelenleg a szakirodalom egyforma hatékonyságúnak tartja a házilag összeállított és a gyógytáppal végzett hipoallergén diétát.
  2. „Rengeteg betegség (pl. daganatok) és allergia megelőzhető ezzel a módszerrel”, „Kutyánk immunrendszere erősebb lesz”, és emiatt „Csökkennek az állatorvosi költségek” – Fentiekben részletezett okokból, valamint bizonyítékok híján ezek teljességgel hamis és sokakat megtévesztő állítások.
  3. „Az állatok hosszabb életűek lesznek” – Nem igaz, inkább az ellenkezője merülhetne fel, de egyikre sincs bizonyíték.
  4. „A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb”. – Bizonyított, hogy általánosságban a fehérje- és energia túletetés okozhat csonthártya-gyulladást nagytestű, gyorsan növekvő fajtákban növendék korban, tekintet nélkül arra, hogy ezt táp, nyers vagy főtt eleség formájában viszik be.
  5. „A nyers étrend olcsóbb, mint a tápetetés”.- Attól függ, honnan milyen minőségű alapanyagokat szerzünk be, és mekkora testű a kutya. Általában nem olcsóbb. Egy 2015-ös tudományos cikkben részletesen kiszámolták, hogy hipoallergén diéta esetében melyik olcsóbb, a gyógytáppal vagy a megfelelően összeállított (!) házi koszttal végzett etetés. Utóbbi drágábbnak bizonyult.
  6. „Ha egyoldalúan etetjük a kutyánkat, előfordulhat ásványi anyag hiány, de ennek előjeleit a gondos gazda észreveszi és változtat a táplálék összetételén” – Nem igaz, nem feltétlen veszi észre még a gondos gazdi sem, mert az ún. szubklinikai tünetek jellemzője éppen az, hogy már van elváltozás a szervezetben, de még nem jelenik meg látványos tünetek formájában.
  7. „Bizonyított tény, hogy a Salmonellát és más, az eleségekben jelen lévő baktériumokat a kutya emésztőrendszere elpusztítja”. „Nyers marha-, vad-, kecske-, juh- és lóhús” semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár” – Kifejezetten valótlan és talán a legfelelőtlenebb állítások.

A szempontok tudományosan megalapozott igazságtartalmát figyelembe véve hozzuk meg a döntést, szeretnénk-e kedvencünket nyers étrenden tartani.

 

Összeállította:
Dr. Paulina Anna
Klapka Állategészségügyi Központ, Budakeszi

Az alábbiakban olvasható angol nyelven a legnagyobb állatorvosi szervezetek állásfoglalása a témában:

11 Responses to “A kutya, macska nyers étrenden tartás (BARF-diéta, prey modell) tudományos megközelítésben”

  1. DOG says : Válasz

    Amennyiben tudományosan igazolhatóak az itt leírtak, úgy miért nem lelhetőek fel tudományos forrásadatok a cikkben?
    Mi támasztja alál az állatorvos érvelését(amiben enyhén szólva regeteg fogalmi zavar és ferdítés található!)?
    Én személy szerint jobban hiszek a saját több éves nyers etetésből származó tapasztalatomnak, ami kézenfogható pozitív, gyógyító hatásról számolhat csak be sok száz esetben…

    • Anna says : Válasz

      Kedves Hölgyem/ Uram!

      Azért nem lelhetőek fel tudományos forrásadatok a cikkben, mert szakember írta laikusoknak (állatorvos nem állatorvosoknak). Ebben az esetben nem szokásos a forrásokat, hivatkozásokat megjelölni, mert az állatorvos hivatásánál fogva szavatolja azt, hogy tudományos adatokra támaszkodva nyilatkozik, úgy is mondhatnánk, hogy ő a kompetens.
      De természetesen, amennyiben lelkes érdeklődő igényt tart (többségében angol nyelvű) állatorvosi szakszövegek megismerésére, nagyon szívesen rendelkezésre bocsátjuk ezeket az anyagokat. Azaz ha ír rendelőnk honlapjára, elküldjük.
      Annak viszont nagyon örülök, hogy állatai gyógyultak és jól vannak.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

      • Mucus says : Válasz

        A forrásokat nem divatból teszik az írók a cikk alá (és nem szokás kihagyni olyan kifogással, hogy “szegény páciens még a végén nem értené meg a szakszöveget”, majd ő eldönti, el szeretné-e olvasni vagy nem), hanem azért, hogy hiteles legyen a cikk. Senkinek a szavait nem szavatolja önmagában az, hogy ilyen vagy olyan iskolát végzett, különösen úgy nem, hogy semmiféle forrást nem tud felmutatni. Nincs az a végzettség a földön, amitől a kamu hír igaz lesz. Nyugodtan kitörölheti az összes hozzászólást, ami nem szimpatikus ettől még nem lesz hiteles a cikk. Valóban nem való mindenkinek a nyersetetés, de az, hogy össze-vissza hazudoznak róla nem megoldás. A hazugság sosem az. Ha pedig ön is azt hiszi igaz, amit ír, akkor legyen szíves alaposabban tájékozódni, és kritikusan gondolkodni. Írjon arról, hogyan előzhetőek meg a problémák a nyersetetés vagy a táp etetése során, vagy, hogy milyen kiegészítőket érdemes használni akár ilyen akár olan etetésre, írjon olyan cikket, ami hasznos és hiteles. Forrásokkal. Vagy ne írjon arról, amihez nem ért. Ilyen egyszerű lenne. Az indulatok pedig egy dolognak köszönhetők: nincs ártalmasabb, mint amikor egy elvileg hozzártő akár a saját hibájából vagy hibáján kívül kárt okoz azokkal az infornációkkal, amit ad. Sokkal nagyobb a felelőssége ennél, legyen szíves ezen elgondkozni.

        • Anna says : Válasz

          Kedves Uram/Hölgyem!

          Nem tudom, Ön milyen szakirányú végzettséggel rendelkezik, ami alapján felülbírálja a tájékozottságomat a témáról, illetve ami alapján kioktat a különféle műfajú írások hivatkozási rendszeréről. Fenti összefoglaló nem szakcikk, hanem ismeretterjesztő anyag laikusok részére.
          Mást gondolunk az állatorvosi hivatásról, véleményem szerint azon túl, hogy jelenti “ilyen vagy olyan iskola” elvégzését, természetesen szavatol egy magasabb szintű hozzáértést az állatok egészségügyi, élettani kérdéseiben, valamint hivatás lévén elkötelezettséget is a fentiek helyes művelése iránt.
          Honlapunkon szinte minden témában láthat tájékoztatókat, többek között kolléganőm évekkel ezelőtt írt a táplálásról általában is, úgy tapasztaltuk, ezek is hasznosak voltak a gazdik számára, mert könnyen, gyorsan juthatnak információhoz hiteles forrásból.
          Mivel látom, különösen érdeklődik a téma iránt, utólagos engedelmével elküldöm emailcímre a forráslistát, amely alapján a tájékoztatót készítettem és egyéb tudományos cikkek, közlemények listáját, melyek a témával foglalkoznak.

          Üdvözlettel:
          dr. Paulina Anna

  2. Géza says : Válasz

    Kedves Állatorvos!
    Örülök, hogy a témával foglalkoznak. Mi szoktunk nyersezni, de inkább csak kényszer, vagy próbaképp. Így ebben nincs csak némi tapasztalat. Viszont a párolt kutyának készített táplálásban igen. Nálunk sajnos felsorolni is nehéz hány féle táppal, próbálkoztunk évekig. Aztán amikor áttértünk a párolt hús+zöldségre, puff megszűnt a folyamatos emésztési/bőr/szőr probléma. Véletlenül adtunk neki pár szem kukoricát és így derült ki, amit előzőleg még az állatorvos sem tudott kideríteni, a kutyám allergiás minden kukoricára és kukorica lisztre stb. Nos, én szívesen visszaállnék a tápokra, hisz kényelmesebb és talán jobb is. De melyik tápban nincs garantáltan kukoricaszármazék?? Mert amúgy a tápok összetétele részben van feltüntetve, némely tartósítószerben is van. Amelyikben kicsivel kevesebb, annál lassabban jelennek meg a tünetek, vakaródzás vég nélkül, szőr hullás, kiütések, hasmenés stb, amelyikben több ott napok alatt tele lesz kis rózsaszín pöttyökkel az egész kutya…és kihullik a szőre. Most a hét felében nyersezünk, csirkenyakat kap csontnak, vagy nyuszit,néha farhát, színhúsnak meg marha, pulyka, csirke, nyúl. Másik felében párolt húsi + zöldség, utóbbi vegyesen párolt és nyers és persze táplálék kiegészítők. És nincs allergia. Ja és a gyógytápoktól irtózatos hasmenése lett, ami kereskedelemben kapható átrágtuk. De mi örülnénk a legjobban, ha a tudna bárki bizonyossággal egy olyan tápot ajánlani, teljes felelőssége tudatában, amit fogyaszthat a kutyám. Nem senior még és kistestű keverék, egészséges. A nagyobb ismeretségű prémium, meg szuper prémium tápokat már átrágtuk…..Ugyanezzel a problémával küzd egy másik kutyus is így dupla Köszönettel ha tudnak konkrétabb tanácsot adni a fenti általános ismertetőn kívül. További jó munkát és sok sikert kívánok a szakmájukban! Géza

    • Anna says : Válasz

      Kedves Géza!

      Először is köszönöm, hogy annak ellenére, hogy nyers étrendet is alkalmaz, mégis indulatoktól mentesen és tárgyilagosan beszélgethetünk a témáról.
      Elöljáróban kiemelném, hogy ismertetőnkben egyáltalán nem volt célom a tápetetést, mint egyetlen jó etetési módszert javasolni. Ugyanannyira megfelelőnek tartom a házilag összeállított eleséget, amennyiben az alapanyagok és arányok megfelelők. A legtöbb kockázati tényező a nyersen történő etetésből adódik, tehát párolással, főzéssel kiküszöbölhető.
      A táplálékallergia egyetlen megbízható diagnosztizálási lehetősége az elvonás és próbaetetés (ún. elimináció és provokáció), tehát épp az, amit Önök elvégeztek, és amivel kitapasztalták, hogy a kukorica az az allergén,ami a kutyus tüneteit kiváltja.(Habár sajnos forgalomban vannak táplálékallergia vértesztek, tudni kell, hogy ezek megbízhatósága csekély).
      A kukoricában a kukoricaglutén nevű fehérje okoz kutyáknál allergiát, a kukoricakeményítő általában nem.
      Problémájukra megoldást jelenthet, hogy továbbra is otthon készítik az eleséget, de megfőzik vagy párolják.
      Valóban igaz, hogy sajnos a kereskedelmi kutyatápok címkéjén nem minden összetevőt tüntetnek fel , illetve azonos gyártósoron gyártott másféle táp után nyomokban bekerülhet olyan összetevő is, amely alapvetően nem az feltüntetett.
      Ezért táplálékallergiás kutyáknak vagy házilag készített étrendet javasolunk, vagy olyan állatorvosi hipoallergén gyógytápot, amely sokkal szigorúbb gyártástechnológiával készül, tehát azonos gyártósoron sem mehet le potenciális allergént tartalmazó táp és ezek címkéjén is sokkal erősebb megkötéssel kell, hogy az összetevők feltüntetése teljesüljön. Ezek legtöbbje szénhidrátforrásnak nem kukoricát használ, hanem burgonyát, tápiókát, almát stb.. Az ún. hidrolizált technológiával gyártott tápokban lehet kukorica, mert a hidrolízis során a benne lévő fehérjéket olyan kis méretű alkotókra bontják le, amely már nem vált ki allergiás reakciót. Az állatorvosi gyógytápok állatpatikában, állatorvosi rendelőben, vagy internetes webshopban lehet beszerezni.
      Ha bármikor új étrendre váltunk, mindig fokozatosan kell az átállást végezni, tehát 4-6 nap alatt, máskülönben a hirtelen váltástól is felléphet hasmenés.
      Ha erre ügyelnek és mégis hasmenést tapasztalnak, akkor azt tudom elképzelni, hogy a kukoricán kívül másra is érzékeny a kutya. Ebben az esetben ezt szintén azonosítani kellene és aszerint megtervezni az étrendet.

      Üdvözlettel:
      Paulina Anna

  3. Nóra says : Válasz

    Kedves Doktornő!

    Végigolvastam a cikket. Nyers etetésről beszél… Közben az első bekezdésben a belekben elakadó disznó csontokról van szó! Most komolyan. Mindenki tudja, hogy az Aujeszky-féle betegség miatt, nem lehet nyers disznót adni a kutyának. Ezek szerint Ön nem. Arra lennék kíváncsi, hogy ennyire nem ért hozzá, vagy ennyire nem figyel mit ír. Árulja már el nekem, hogy melyik táp gyártó céggel van szerződésben? Már ne is haragudjon, de amiket ír, teljesen hiteltelen innentől kezdve. A cikket, az oldal tulajdonosa helyében azonnal eltávolítanám.

    • Anna says : Válasz

      Kedves Nóra!

      Ugyan nem az első bekezdésben, hanem lejjebb, de valóban ez áll: “A csontok (főként kisebb, szilánkosan törő csontok pl. szárnyasok comb vagy szárnycsontjai, sertés csigolyacsontok) szerencsétlen esetben számos helyen elakadhatnak, pl. a szájüregben, garatban, nyelőcsőben, sőt akár a vékonybélben is.”
      Tehát a sertés és a bél egy részletesebb felsorolás részei. Kérem, figyeljen oda, mit olvas.
      Az Aujeszky-betegség valóban egy igen súlyos kórkép, de 2o15 óta szerencsére a hazai sertésállományok hivatalosan is mentesek tőle.
      Nagyon örülök viszont, hogy tapasztalata szerint a nyers étrendet alkalmazók mindegyike ismeri ezt a veszélyt, mert a vadisznók, illetve az importált sertéshúsok fertőzöttsége nem zárható ki.
      Én nem mertem azt feltételezni, hogy soha senki nem ad a kutyájának sertést, különösen, amióta mentes lett Mo. az Aujeszky-kórtól, ezért a felsorolásban a biztonság kedvéért megemlítettem.
      Mivel alkalmazott vagyok, én magam semmilyen tápgyártó céggel nem állok szerződésben, de egyébként a rendelő sem, ahol dolgozom. Nem is értem, ez hogy merül fel, hiszen a nyers etetés ellentéte véleményem szerint a megfelelő hőkezelés (értsd: sütés, főzés), nem pedig a tápetetés.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

  4. Kurucz Zsuzsanna says : Válasz

    Gyakorló Barf-os vagyok, de volt szerencsém kipróbálni a tápokat is. Most 3 és fél éves kopókeverékem 1 éves koráig tápon nőtt fel. Akkor került hozzám egy 12 éves westi, aki gyakorlatilag mindenre, tán még a levegőre is allergiás volt . Őt eleinte eliminációs diétán tartottam, kizárólag roszt és halat kapott 3 hónapig. Már ezzel is szépen javult, de a bőrbetegsége folyamatosan kiújult. Akkor kezdtem el a BARF étrendet, akkor már mindkettőjüknek, bár a kopó olyan egészséges mint a makk. Nem bántam meg. Nem akarok reklámot csinálni a BARF-nak, mert van előnye és hátránya is, de nekem nagyon bevált. A westinek teljesen elmúltak az allergiás bőrünetei, kezdett kinőni a szőre. A kopónak gyönyörű fénylő szőre van és szemmel látható a kevesebb és nem büdös széklet. Sajnos a westi tavaly meghalt 14 évesen egy gyorsan terjedő agresszív daganat miatt. A kopót azóta is Barfon tartom, bár télen , hogy ne hideg ételt egyen, mindig felforralom. Viszont elég macerás, mert hetente megveszem a húst, nem állateledel boltban, hanem piacon, rendes, emberi fogyasztásra szánt húst, azt darabolom, mérem, csomagolom, fagyasztom, felhasználás előtt 2 nappal kiveszem, hogy olvadjon, szóval elég macerás. Azért kerestem rá a cikkre, mert most van egy 10hetes cicám is, kiváncsi voltam, hogy ők Barf-ozhatnak-e?. Rengeteg cikk van e témában, néhol kifejezetten tiltják macskáknak a nyers etetést. Ezen azért elgondolkodtam. A kutya és macska is alapjában ragadozó állat. Attól, hogy háziasítottuk őket, az emésztőrendszerük ugyanolyan maradt, mint pl. a farkasnaik ill. a vadmacskának. A kóbor kutyák, macskák megfogják a patkányt, madarat, stb, és szőröstől bőröstől elfogyasztják, senki nem főzi meg nekik. A salmonella kutyára nem hat, mivel a gyomrában lévő gyomorsav 25 szöröse az emberének, és képes megbirkózni vele.Nyers sertéshúst sosem adok neki, csirkét is ritkán, azt jó magam sem eszem, annyi antibiotikum van benne. Általában marhahúst adok, vagy kacsát, és zöldséget, gyümölcsöt.Egy egészséges állatnak ez a legmegfelelelőbb. Természetesen egy idős vagy beteg, esetleg már hiányos fogazattal rendelkező állatnak már megpárolnám az ételt. Én nyugdíjas vagyok, így sok időt tudok rájuk fordítani, természetes, hogy aki dolgozik, nincs elég ideje, annak egyszerűbb kiönteni nekik a tápot. Még annyit, hogy régen, negyven éve kb. nem voltak tápok. Mindig német juhászaim voltak, akik enyhén főtt húsos ételen éltek. Egyik sem táplálkozási hiba miatt halt meg. Nem akarom a kedves cikkíró doktornőt megbántani, de gondolom, abban Ön is egyetértek, hogy a tápgyártás a gyógyszergyártáshoz hasonlóan óriáasi üzlet, és nem mindig az állatok érdekét szolgálja.

    • Anna says : Válasz

      Kedves Zsuzsanna!

      Először is megköszönném Önnek, hogy bár egyes kérdésekben véleményünk különböző, mégis jóindulattal, tárgyilagos hangnemben írt nekünk. Teljesen elfogadom és érdeklődéssel hallgattam saját tapasztalatát a BARF-étrenddel kapcsolatban.
      A táplálékallergia ügyében ettől függetlenül a tudomány mai állása alapján tudjuk, hogy kutyáknál és macskáknál a fehérjékre lép fel túlérzékenységi reakció, akár tápban, akár főzött eleséggel vagy nyers állapotban adjuk azt. Tehát a közhiedelemmel ellentétben nem tartósítószerekre, színezékekre vagy ízesítőanyagokra alakul ki. Legalábbis erre semmilyen bizonyíték nincs eddig a szakirodalomban, míg a fehérjék okozta allergiás reakcióra rengeteg. Ha viszont tudjuk, hogy a fehérjék minőségének változtatása javíthatja a táplálékallergiás tüneteket, akkor ebből következik, hogy számos esetben a BARf-diétára való átállás jótékony lehet (mivel a tápról való váltáskor sokszor változik a fehérjeforrás is).
      Csak ez nem a húsfélék nyers voltából adódik.
      A háziasított állatok emésztőrendszere valóban kevésbé gyors ütemben alakul át az evolúció során, ugyanakkor tudni kell, hogy kedvenceink vadon élő ősei nem is élnek meg soha olyan magas kort, mint háziasított “utódaik”. Amellett, hogy természetesen a természetben sérülések áldozatai is lehetnek, éppen azért nem, mert számos fertőző és nem fertőző betegség leselkedik rájuk, amiben meg is betegednek és elhullanak. Tehát azok a fertőző betegségek, amelyek nyers húsféleségekkel, és nyers zöldségek felületéről vihetők át, őket is megbetegítik és ez is hozzájárul ahhoz, hogy élettartamuk rövidebb lesz. Az, hogy létezik állatorvosi ellátás, már önmagában is a természetes szelekciótól teljesen elrugaszkodott helyzet. Többek között kedvenceink fertőzésektől való megóvásával lehetséges, hogy egy kutya akár 15-17, egy macska 20-23 éves kort megél.
      A BARF-diéta elleni legfőbb érv a fertőzésveszély. Például a kutya és macska bélrendszere egyáltalán nem pusztítja el a Salmonellát, hanem sok esetben tüneteket okoz, sok esetben pedig tünetmentes marad az állat, de a környezetbe üríti a baktériumot és így veszélyezteti a környezetében élő, gyengébb immunrendszerű embereket. Sajnos ez elterjedt és szakmailag teljesen megalapozatlan hiedelem, amit sok helyen lehet olvasni. (Ha érdekli, nagyon szívesen el elküldök néhány szakcikket ilyen esetekről, de ha az interneten rákeres a “Salmonellosis in dog” keresőszavakra, rengeteg helyen olvashatja milyen betegséget okoz a fertőzés).
      Antibiotikumnak az emberi fogyasztásra szánt húsféleségekben nem szabad lennie, ezt folyamatosan ellenőrzik az ezzel megbízott szakemberek.
      Szerintem kiváló összetételű eleséggel eteti az állatait és személy szerint is nagyon becsülöm, hogy ennyi időt tud ráfordítani az elkészítésre. Ahogy ezt leírta, mutatja azt is, hogy miért jött létre a tápgyártás, azért mert valóban sok embernek kevés ideje van ehhez.
      Így aztán természetesen teljesen egyetértek Önnel, hogy a tápgyártás valakiknek nagy üzlet, bár mindenféle élelmiszer/ eleség árusítása is, beleértve az előre elkészített BARF-falatokat is, mert egy elüzletiesedett világban élünk.
      Én azonban soha nem érveltem a tápetetés mellett, összefoglalómmal az volt a célom, hogy felhívjam a nyers etetés fertőzésveszélyére a figyelmet, amit párolással, sütéssel, főzéssel természetesen meg lehet szüntetni.
      Még egyszer köszönöm hozzászólását és objektív meglátásait.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

    • Gabi says : Válasz

      Kedves Zsuzsanna,

      Olvastam a hozzá szólását és amennyiben van rá lehetőség, kérnék a tapasztalatából tanácsot és útmutatást a BARF etetéshez, Én egy most 3 hónapos Berni pásztor gazdája vagyok és 4 napja kezdtük a nyers étrendet. Egyszerűen nem tudok kiigazodni azon hogy akkor mekkora adag is kéne és milyen formában adjam a zöldséget.
      Segítségét elöre is köszönöm

Minden vélemény számít!

Fel