A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Tudnivalók a görög (Testudo hermanni) és mór (Testudo graeca) teknős tartásához

Kategória: Egzotikus kedvencek

Bevezetés

Eredeti elterjedési területük a Mediterraneum térsége, ahol tölgyerdőkben, bozótos vegetációjú száraz, sziklás lejtőkön élnek.

A mór teknős combjain egy-egy nagy szarupúp, míg a görög teknős farokvégén egy szarukarom található. A görög teknős esetén a supracaudalis szarupikkely osztott, a mórnál osztatlan. Mindkét fajnál a hím farka hosszabb, keskenyebb és csúcsosabb, mint a nőstényeké, a hím haspáncélja homorú, míg a nőstényé inkább domború vagy egyenes. Azonban a nemek elkülönítése nagyobb biztonsággal csak kb. 5-7 éves kor után lehetséges. Élettartamuk 75 vagy akár több (egyesek szerint 100) év is lehet. Végleges testnagyságuk 15-25 cm, a hímek kisebbek.

A tartási hely

Ha lehetőség van rá, legideálisabb egy biztonságos kültéri hely kialakítása, amely ehető növényekkel van beültetve és rejtőzködésre alkalmas bokrok, kövek; árnyékos és napos részek is megtalálhatók rajta. Nagyon lényeges, hogy ragadozó fajok (pl.: macskák, madarak) ne közelíthessék meg a teknőst, ezért célszerű fából, hálóból megfelelő, szökésbiztos ketrecet készíteni. A szárazföldi teknősök aktív állatok, szívesen ásnak és másznak, különösen akkor, ha túl kicsi méretű a ketrecük. A ketrec min 40 cm magas legyen. A szökés megelőzése érdekében a ketrec alja kb. 10 cm-nyire a talajba süllyedjen.

Ha az állatokat mégis beltéren tartjuk, a tartáshelynek minél inkább meg kell közelítenie a természetes élőhely tulajdonságait.  A terrárium mérete minimum 120x60x60 cm-es legyen. Aljzatnak fű- vagy lucernaszéna, újságpapír alkalmazható, vagy tőzeg, kéreg-zúzalék több rétegben, hogy a teknős kedvére ásni is tudjon. A homok nem megfelelő, mert az emésztőcsőben lerakódva emésztési zavarokat, bélelzáródást okozhat. Egy kisebb, rejtekhelyet adó doboz növeli az állat komfortérzetét. Lakásban tartott állatoknak szüksége van a terrárium alá elhelyezett fűtőpadra (-szálra), amivel az állandó szükséges nappali hőmérséklet fenntartható és egy sütkérezést lehetővé tevő (ált. 60 wattos) fűtőlámpára, amit a terrárium fölött rögzítünk. Ezenkívül biztosítani kell egy UVB lámpát a provitaminból történő D3-vitamin képzéshez, melyet mindig az üvegen belülre helyezzünk el és ami min. napi 12-14 órán át legyen bekapcsolva. Az UV-lámpát kb. 6-8 havonta (vagy a használati utasítás szerint) cserélni kell.  A terráriumban létrehozott hőmérsékleti értékek állandó ellenőrizhetősége érdekében 2 hőmérőt helyezzünk el! Ügyeljünk arra, hogy 15 °C alá sose menjen a hőmérséklet.

A szükséges hőmérséklet és páratartalom:

  • Nappali hőm.: 27-30°C
  • Sütkérező hely hőm.-e: 32-35 °C
  • Éjszakai hőm.: 18-21 °C
  • Páratartalom: 30-50 %

Jó hatással bír az állatok anyagcseréjére a hetente kétszer langyos vízben történő fürösztés, úgy, hogy az állat feje a vízben nem merül el.

Takarítás

Az ürüléket, el nem fogyasztott eleséget szükség szerint, hetente többször is el kell távolítani. A teljes aljzatot havonta kell kicserélni.

A tartásmód egyéb vonatkozásai

Ne tartsunk különböző teknősfajokat együtt, mert egymásra olyan kórokozókat vihetnek át, melyek ellen a másik faj nem rendelkezik természetes immunitással. Nagymértékben különböző méretű egyedeket és több hímet se keverjünk, mert ez könnyen sérülésekhez vezethet. Több nőstény vagy egy hím 2-3 nősténnyel tartható együtt. Mivel a hímek általában agresszívek, 1 hím és 1 nőstény együtt tartása sem javasolt.

Táplálkozás

A görög és a mór teknős növényevő fajok, a természetben hajtások, levelek, virágok széles körét fogyasztják. Az eredeti étrendjük rostokban, kálciumban és vitaminokban gazdag, fehérjében és zsírban szegény. Ezért fogságban az optimális táplálást az jelenti, ha az állat számos különböző zöld növényi rész közül válogathat. Az étrendben 80%-t képviseljenek a kétszikű növények levelei, virágai, 15%-t a zöldségek és max. 5%-t a gyümölcsök.

Példaként megfelelő „mezei” és kerti növények a következők: pongyolapitypang, útilapu, zsálya, árvacsalán, százszorszép, csorbóka, katángkóró, papsajt, kövér porcsin, vízitorma (zsázsa), pillangósvirágúak (bükköny, lednek, herefélék), hibiszkusz, eperfa levelei, mályva, lonc, rózsalevél és -szirom, szőlőlevél, agave, sárgaviola, Petunia és lucerna széna.  Mérgező kerti és szobanövények: Rhododendron, Azalea, Crocus, Peonia, Lobelia, gyöngyvirág és nárcisz. Csak növényvédő-szerrel nem kezelt, tüskékkel nem rendelkező növényeket etessünk. A szabadban pedig az autóutaktól távol, kipufogógázzal nem szennyezett területről szedjünk eleségnek valót.

A zöldségek közül a következőket adhatjuk: paradicsom, paprika, sárgarépa, petrezselyemzöld, endíviasaláta, uborka, répa, zöldbab, paszternák, spárga és cukkini.

Az alábbiakban felsorolt zöldségeket viszont lehetőleg kerülni kell. Túlságosan kis tápértékű: saláta, cukkini, uborka gomba, dinnye. (Ezek etetése nem tilos, de ne képezzenek túl nagy hányadot.) Oxálsav tartalmuk miatt csökkentik a kálcium szintet: sóska és spenót. Jódkötő, „goitrogén” anyagok tartalmazó növények, amelyek csökkentik a pajzsmirigy hormon szintézist: brokkoli, káposzta, karfiol, cukorrépa, cékla zöldje, tarlórépa és mustár zöldje. Tannin tartalma miatt rebarbarát se etessünk.

         Kis mennyiségben (!) etethető gyümölcsök: szőlő, alma, málna, eper, szilva, mango, papaya, kiwi. Igen magas foszfor tartalmuk miatt ne adjuk: banán, őszibarack, sárgadinnye.

Fagyasztott keverékek etetése nem ajánlatos, mert ezekben számos vitamin (pl.: a B1) inaktivált állapotban van jelen. A növényeket mindig megmosva adjuk. Törekedjünk minél nagyobb változatosságra és fiatal állatoknál naponta, kifejletteknél heti 1x-2x szórjuk meg vitamin- és kálcium tartalmú keverékkel az eleséget. Állati fehérjére ezeknek a fajoknak nincsen szüksége, sose etessünk kutya- vagy macskatápot vagy bármely más állati eredetű táplálékot velük!

Az étvágy csökkenése normál körülmények között is előfordulhat (pl.: a teleltetés előtti hónapban, hideg időjárás esetén és gravid nőstényeknél), azonban számos betegség tünete is lehet, ezért huzamosabb idejű táplálék-visszautasítás esetén keressünk fel állatorvost!

Az állat számára egész nap legyen tiszta ivóvíz hozzáférhető. A teknősök tudnak tálból inni, kb. 10 cm mély tálkát biztosítsunk számukra.

Teleltetés

 Természetes körülmények között ezek a fajok telelnek („hibernáció”). Ezt a nyugalmi periódust a terráriumi tartás során is biztosítanunk kell az állatainknak. A rendszeresen teleltetett állatok egészségesebbek, hosszabb ideig élnek és nagyobb eséllyel szaporodnak.

Teleltetni csakis maradéktalanul egészséges állatot szabad. Figyeljük meg, hogy az állaton nem látható-e seb, tályog, a páncélon bármilyen elváltozás, a szemek, orrnyílások nem váladékosak-e. A száj nyálkahártyájának rózsavörösnek, fénylőnek kell lennie, a tekintetnek élénknek.

Lakásban tartott állatok esetében a terrárium hőmérsékletének és megvilágításának csökkentésével továbbá a táplálás visszafogásával kell előkészíteni az állatot a telelésre. Fontos, hogy a tél közeledtével teknősünk főleg magas rosttartalmú takarmányt kapjon. A teleltetés október-november hónapokban kezdődik és március-áprilisig tart.

A teleltetés egyik módja, ha a teknőst egy 5-8 (4-10) °C hőmérsékletű helyiségben tartjuk. Fontos, hogy a hőmérséklet ne változzon, folyamatosan fagymentes maradjon, páratartalma megfelelően magas legyen. Erre a célra megfelel egy pince vagy egy mély vízóraakna is. A teknősöket dobozokban helyezzük el, nem penészedő alomanyaggal és egy fel nem borítható vizes tállal ellátva. A teknősök a hibernáció időszakában is isznak, ezenkívül a víz segít fenntartani a megfelelő páratartalmat.

Alacsony hőmérsékleten a teknős fagykárosodást szenvedhet. Ha pedig a hőmérséklet túl magas, a teknős anyagcseréje nem lassul le megfelelően. Ekkor a teknős elkezdi zsírraktárait bontani és tavaszra túlságosan lesoványodik. Alacsony páratartalom esetén a teknős a légzés során jelentős mennyiségű folyadékot veszít. A magas hőmérséklet és alacsony páratartalom együttesen a teknős testtömegének drasztikus csökkenéséhez vezet. Fontos ezért, hogy a teleltetés során néhány hetente rendszeresen ellenőrizzük teknősünk testtömegét. A hibernáció alatt a teknős testsúlyának 1%-át veszti el, azaz egy 1 kg-os állat kb. 10 g-t havonta. Ha a testtömeg csökkenés összesen több mint 6-7% akkor az állatot fel kell ébreszteni és állatorvossal megvizsgáltatni.

Amikor az ellenőrzések alatt az állat már mozgolódni látszik, fokozatosan felébreszthetjük. Helyezzük meleg helyre és langyos vízben 30 percig fürdessük, ez segíti a teknős anyagcseréjének visszaállását a teleltetést megelőző állapotba.

Összeállította: Dr. Paulina Anna (UniverZoo Állatkórház)

Minden vélemény számít!

Fel