Terjed a szívférgesség és a bőrférgesség Magyarországon

A bőrférgességet és a szívférgességet két hasonló fonálféregfaj okozza (Dirofilaria repens és Dirofilaria immitis). A fertőzés kutyákban és macskákban is előfordul, bár macskákban sokkal ritkábban találkozunk vele. A férgek terjesztésében a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van szerepe, a fertőzöttség az állatok között közvetlen érintkezéssel nem terjed. Az anyaállatról az utódokra viszont átvihető a magzati keringéssel.

A bőrférgesség jelenléte Magyarországon már régóta ismert, jelenleg a kutyák (tájegységektől függően) 20-30%-a fertőzött. A szívférgesség korábban a Földközi-tenger menti országokban volt gyakori, hazánkban csak behurcolt eseteket írtak le, azonban az utóbbi években sajnos a helyzet megváltozott. Egy 2012-es hazai felmérés a kutyák hozzávetőleg 10%-át találta hordozónak.

Bőrférgesség

A bőrférgesség az állatokban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló csomókban nyilvánul meg. Ezekben a csomókban a kifejlett bőrféreg megtalálható. Mivel a férgek teljes kifejlődéséhez minimum 6 hónap szükséges, ezért csak 6-8 hónaposnál idősebb kutyákban fordulhat elő. A csomók nem fájdalmasak, az állatnak általában nem okoznak diszkomfortot, azonban jelentőségük mégis nagy. Ugyanis a szúnyogok közvetítésével az ember is fertőződhet, és az arc, szemhéjak bőre alatt, esetleg a szemben vagy más testtájakon (hónalj, herezacskó bőre) is kialakulhatnak férgeket tartalmazó csomók.

Szívférgesség

A szívféreg kifejlett alakjai a kutyák, macskák szívében és a szívből kiinduló nagyerekben élősködnek. A fertőzöttség a féreg kifejletté válása előtti időszakban (a szúnyog csípésétől 6-9 hónap) általában tünetmentes. A betegség korai szakasza szintén nem jár súlyos tünetekkel, esetleg fáradékonyság, lesoványodás, száraz köhögés jelentkezik. A kifejlett féreg akár 7 évig is élhet, az állat szervezetében szaporodik, ezzel a tünetek is lassan, fokozatosan súlyosbodhatnak. Évek alatt szívelégtelenség és annak tünetei alakulnak ki, azaz súlyos gyengeség, nehezített légzés, köhögés, hasi folyadékgyülem.

Emberekben a szúnyogcsípést követően nem fejlődik ki a kifejlett szívféreg, de a beoltott féreglárva a tüdő szöveteiben vándorolhat, majd ott, gócokat képezve eltokolódik. Súlyos szívbetegség nem, de átmeneti légúti tünetek kialakulhatnak.

A fertőzöttség kimutatása

Mind a kifejlett bőr-, mind a kifejlett szívféreg mikroszkópikus lárvákat termel a kutya, macska szervezetében, amelyeket mikrofiláriáknak nevezünk. A mikrofiláriák a vérben fejlődnek és a legnagyobb számban 18:00 – 22:00 óra között, azaz a szúnyogok rajzási időszakában fordulnak elő a vérben. Jó eséllyel, vérvétellel és egyszerű vérkenet vizsgálattal kimutathatók. Azonban mikroszkópos vizsgálattal a bőr- és a szívféreg mikrofiláriája nem különíthető el. Ezért, amennyiben megtaláljuk a féreglárvákat, célszerű további, az elkülönítésre alkalmas vizsgálatot végezni. A szívféreg azonosítására megbízható, az állatorvosi rendelőben egyszerűen használható gyorsteszteket gyártanak.

A kimutatásról részleteket itt olvashat.

Megelőzés, kezelés

A bőr- és szívférgesség szúnyogszezonban havonta alkalmazott, megfelelő cseppentős (ún.: spot on) vagy tablettás készítményekkel (Advocate csepp, Milbemax tabletta) megelőzhető. Egyidejűleg a szúnyogokat távoltartó cseppeket, nyakörvet is célszerű alkalmazni (Advantix, Scalibor, Foresto).

Ha bőrférgesség igazolódik, a megelőzésre használt szerek 12 hónapon át alkalmazva mind a féreglárvákat, mind a kifejlett férgeket elpusztítják. Fontos tudni azonban, hogy súlyos fertőzöttségnél hirtelen, nagy mennyiségben elpusztuló féreglárvák tömege átmeneti tüneteket okozhat.

A szívférgesség kezelése sajnos nem ilyen egyszerű. Az említett készítmények csak azt akadályozzák meg, hogy a mikrofiláriák újabb, kifejlett férgekké alakuljanak. Mivel ezek más gyógyszerrel (melarsomin) vagy sebészi eljárással történő kezelése nagy kockázatot rejt magában, nem rutin eljárás. Alkalmazásuk csak „végszükség esetén” jön szóba. Szívférgesség esetében tehát jelenleg a megelőzésen van a hangsúly.

Összeállította:

dr. Paulina Anna

Klapka Állategészségügyi Központ