Könnytermelés mérése

A szaruhártyát és a kötőhártyát egyenletesen fedő könnyfilmnek nagyon fontos védő szerepe van. A könny nem „egy vizes réteg”, ami nedvesen tartja a szem felszínét, hanem egy olyan többkomponensű folyadék filmréteg, amely tápanyagokkal és oxigénnel látja el a szem szaruhártyáját és számos olyan anyagot tartalmaz melyek védik a szemet (immunoglobulinokat, aminosavakat, ún. proteáz gátló anyagokat stb). A kötőhártya bizonyos sejtjei termelik a könnyfilm „legbelső” mucoid rétegét, amely réteg „rögzíti” a könny vizes fázisát. A szembe került idegen vagy szennyező anyagokat az ilyenkor reflexesen megnövekedett könny eltávolítja a szemből. A könnyfilmnek ezen kívül jelentős szerepe van a látásélességben is, ahogyan embereknél, úgy állatokban is a szem össztörőerejének jelentős részét képviseli. Ez az optikai szerep nyilvánvalóan állatokban (megfelelő visszajelzés hiányában) nem megítélhető, de mint funkciót érdemes ismernünk.

Amennyiben a könnyfilm minősége megváltozik és/vagy a mennyisége csökken, az érintett szem védtelenebb és minden regenerációs folyamat lassabban, nehezebben megy végbe. A könnytermelés csökkenése kutyákban gyakran, macskákban ritkábban fordul elő.
A kutyák könnytermelését gyakran ellenőrizzük a rutin állatorvosi ellenőrzés során is, szemészeti vizsgálat során pedig minden esetben.

Hogyan történik a könnytermelés mérése?

A könnytermelés mérése a szemészeti vizsgálat első lépései közé tartozik, hiszen számos a szemvizsgálat során alkalmazott szemcsepp befolyásolhatja a könnytermelést. Ilyenek például a helyi érzéstelenítésre használt szemcseppek vagy egyes pupillatágítók, melyek csökkentik a könnytermelést. A vizsgálat során alkalmazott erős fény is befolyásolhatja (megnöveli) a könnytermelést.

Az állatorvosi gyakorlatban a kutyák vagy macskák szárazszem-betegségének jelenleg legelterjedtebb kórjelző vizsgálata a Schirmer könnyteszt, mellyel a könnyszekréciót mérjük, tehát egy kvantitatív vizsgálati lehetőség. A vizsgálat során egy kis kék festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk a kötőhártya alsó zsákjába, annak középső-külső területéhez, amelyet egy percig tartunk ott, majd a „felszaladó” könny mennyiségét leolvassuk. A Schirmer könnyteszttel az alap és a reflexes könnytermelést vizsgáljuk, ez utóbbi abból adódik, hogy a csík hozzáér a szaruhártyához. Pontosabban leolvashatók és mi is azokat a tesztcsíkokat preferáljuk, melyek milliméter beosztással készülnek. A normál könnytermelés jelzője, ha ez az érték legalább 15 mm percenként.
A fentiekben az ún. Schirmer könnyteszt 1-es változatáról volt szó. Létezik a 2-es változat, amikor helyi érzéstelenítő cseppentését követően vizsgáljuk a könnytermelést, mellyel kiiktatjuk a termelődő könny mennyiségének azt a részét, amely a tesztcsík szaruhártyához érése miatt adódik. Ez az érték nyilvánvalóan kisebb lesz.
Ritkábban használatos a „phenol red thread”, a PRT könnyteszt, szintén a könnyszekréció mérésére. Ebben az esetben egy piros festékkel impregnált cérnaszerű anyagot helyezünk az alsó kötőhártyazsákba, amelyet szinte alig érez az állat. 15 másodperc után a Schirmer könnyteszthez hasonlóan a színváltozás mértékét vizsgáljuk.

A bevezetőben említett mucoid réteg vizsgálata, azaz a könnyfilm stabilitásának a vizsgálata a ún. könnyfilm felszakadási idejének (TFBUT) meghatározásával történik. Ez nagyon fontos információ arra nézve, hogy a termelődő könny milyen mértékben, mennyi ideig védi a szemfelszínt, tehát nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vizsgálati lehetőség. Ennek során egy nátrium-fluoreszcein nevű festékoldattal impregnált tesztcsíkot érintünk az állat szeméhez. Megfelelő nagyítással és általában kék fénnyel vizsgálva megfigyeljük a szemfelszínen képződő filmréteg folytonosságát, egyben mérjük az időt, hogy a könnyfilm mikor „szakad fel”. Kutyában ez az érték kb. 20 másodperc.

Végül, de nem utolsósorban a szárazszem-betegség kórjelzésénél rendkívül fontos a szaruhártya hám felszínének a vizsgálata is, önmagában a fenti mérések nem elegendőek. A szaruhártya hám felszínének vizsgálatára használjuk szárazszem-betegség gyanújánál vagy már ismert betegeknél a rose bengál vagy lissamin green festékanyagokkal impregnált tesztcsíkokat, melyek nagyon apró hámhiányok kimutatására is alkalmasak.

dr. Fenyves Ildikó