A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Szárazszem-betegség – Keratoconjunctivitis sicca (KCS)

A betegség kutyákban gyakran, macskákban ritkán fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, az  angol bulldog, a West Highland white terrier, a mopsz, a pekingi palotakutya, a Yorkshire terrier, a shi-tzu, a tacskó, a csivava, a pincser és nagytestűek közül a német juhászkutya.

Fontos tudnunk, hogy a szaruhártyát és a kötőhártyát egyenletesen fedő könnyfilmnek nagyon fontos védő szerepe van. Amennyiben a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb és minden regenerációs folyamat lassabban, nehezebben megy végbe.

Milyen okok állhatnak a szárazszem-betegség hátterében?

A betegség lényege a könnytermelés csökkenése, amely számos okból létrejöhet. Lehetséges, hogy veleszületetten alulfejlett a könnymirigy, előfordulnak fertőző okok (például a macskanáthát okozó macska Herpesz vírusfertőzés), hajlamosíthatnak anyagforgalmi és hormonális betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Azonban mindezeknél sokkal gyakrabban fordul elő az immunológiai hátterű szárazszem-betegség. Ebben az esetben arról van szó, hogy a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „támadja meg”, amelynek ezáltal könnytermelése csökken. Ritkán az is előfordulhat, hogy az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése sérül. Szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. E mirigy előesése gyakran előforduló kórkép, amelyet minden esetben meg kell próbálni visszahelyezni és nem eltávolítani. Az eltávolítás következményeként gyakran hónapokkal vagy évekkel a beavatkozást követően nem lesz az állat könnytermelése megfelelő és élethossziglan kezelni kell az érintett szemet.

Milyen tünetek észlelhetők állatokban a szárazszem-betegségnél?

A betegség tünetei fokozatosan alakulnak ki. Kezdetben hunyorgás, a 3. szemhéj előesése tapasztalható, valamint állandó hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a probléma régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor a szaruhártyán az idült gyulladás egyéb tünetei is megjelennek, mint a szaruhártya erekkel való átszövődése, pigmentációja és kifekélyesedése (folytonosság hiánya). Az állandó szemváladékozás miatt, valamint azért mert a fájdalom miatt az állat sokszor kaparja a szeme környékét, a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Gyakran tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, főként elhúzódó esetekben.

Hogyan vizsgáljuk e kórképet?

A diagnózis felállításakor ki kell zárni az egyéb oktanú kötőhártya- illetve szaruhártya-gyulladásokat. Például azonos fajtákban gyakran okozhatják a szaruhártya idült gyulladását a rendellenesen befele növő pillaszőrök, esetleg a túlzottan beemelkedő arcorri redő, ami folyamatosan „dörzsöli” a szaruhártyát.

Szárazszem-betegség esetén azonban elsődlegesen a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Erre szolgál a rendelőben könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt, amelynek során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső – külső részébe. A felszaladó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Hasonló elven működik a „phenol red thread” teszt is (lásd a könnytermelés mérése tájékoztatót). Ezen kívül vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk (ilyen a fluorescein/rose bengál/lissamin green tesztcsíkok).

Melyek a kezelés lehetőségei?

Amennyiben a betegség beigazolódik, több oldalú és általában élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés elsődlegesen a szem védelme, a könnytermelés stimulálása, a tünetek csökkentése, melyeknél mindig tudnunk kell, hogy a szárazabb szem épp úgy mint embereknek, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.

Elsősorban a könnytermelés stimulálása szükséges, erre a célra több immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésre. Ezeket a szemcseppeket vagy szemkenőcsöket az esetek nagy többségében az állat élete végéig kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x. A leginkább elterjedt ilyen készítmények a ciklosporin tartalmú szemkenőcsök. Alternatívaként használható ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is, mellyel igen jó tapasztalataink vannak.

A könnyfilmet pótló emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem válik be, mert a megfelelő pótláshoz rendkívül gyakran kellene az állat szemébe csepegtetni ezeket.

Új megoldást jelentenek a hialuronsavas készítmények, amelyek hatóanyaga speciális polimerizált szerkezetüknek köszönhetően nem mosódnak ki olyan gyorsan a szemből, így a műkönnyekkel ellentétben ritkábban is elegendő használni.

Amennyiben szövődmények is felléptek, azokat is kezelni kell, például másodlagos bakteriális fertőzést antibiotikummal, a szaruhártyafekélyt regeneráló készítményekkel, ezekre hosszú távon általában nincs szükség.

A betegség felismerése és idejében történő kezelése nagyon fontos, mert az állapot megfelelő gyógyszerekkel jól karbantartható, míg kezelés nélkül súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amely az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.

dr. Fenyves Ildikó

Fel