Kubai kékrák – Procambarus alleni

Aki egy kicsit nagyobb kalandra vágyik az akváriumi halak tartásánál, megpróbálkozhat egy igazi különlegességgel. Az itthon csak Kubai kékráknak hívott egzotikus állat tartása egy kicsit több odafigyelést igényel, de cserébe egy rendkívül dekoratív és érdekes lény életét figyelhetjük meg.

A rákok magányosan élnek és fajtársaiktól védik a saját területüket, ezért egyesével érdemes tartani őket. Ha lehetőségünk van 60 literes, vagy annál nagyobb akvárium beszerzésére, meg lehet próbálkozni két vagy annál több rák közös tartásával. De ebben az esetben készüljünk fel, hogy elég komoly harcba keverednek egymással, főleg, ha hímeket sikerült beszereznünk.

A kubai kékrák viselkedése

Nekem volt szerencsém több kékrákot is tartani és a tapasztalatom az, hogy mindegyik külön egyéniség. Vannak nyugodtabb példányok, akik csak ritkán mászkálnak, de akad olyan is, aki folyamatosan jön-megy és intézkedik. És van olyan Kubai kékrákom, aki egész nap a szikla tetején hadonászik és terrorban tartja az akvárium összes lakóját. Neki, stílusosan, a Fidel Castro nevet adtam.

A Kubai kékrák alapvetően ragadozó állat, tehát minden más élőlényt megpróbál elfogyasztani maga körül. Nagyon drága vagy kedvenc halakkal együtt tehát ne tartsuk, mert még folyamatos táplálás mellett is éjszakánként simán megeszi azt, aki a barlangja elé téved.

Ha szerencsénk és lehetőségünk van egyszerre két és különböző nemű rákokat tartani, akkor számíthatunk utódokra is. Megfelelő, jó környezet és vízminőség esetén szaporodni fognak, amit rendkívül viccesen csinálnak. A nőstény hasán és potrohán nagyon sok apró, kis ikra lesz, amit egyszer csak lerak valamilyen rejtett helyre. Ebből kelnek ki a kicsinyek, ha szerencsénk van és megfelelő a víztisztaság.

Az utódok annyira picik, hogy gyakran csak hetek múlva vesszük észre az egészen apró kis állatokat a kövek között, pedig sokan vannak. Amint az egy-két centis méretet elérik, ki kell venni az akváriumból őket és odaajándékozni egy kisállat-kereskedésnek, vagy elcserélni velük mondjuk eleségre. A Kubai kékrák ugyanis megeszi a kicsinyeit, így szabályozza a rendelkezésre álló terület populációját. A vizeletében lévő anyag koncentrációját érzi a vízben és abból tud következtetni, hogy mennyien vannak körülötte a fajtársak közül. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy túl sokan és a terület nem lát el ennyi éhes szájat táplálékkal, akkor a legerősebb példány elkezdi ritkítani a csapatot.

Milyen akváriumban tartható?

A Kubai kékrák nagyon érzékeny a vízminőségre. Csak kristálytiszta és megfelelő hőfokú vízben érzi jól magát. Tehát nagyon fontos a telepítésnél és az akvárium tisztításánál, vízcserénél gondosan eljárni. A lehető legjobban klórmentesített vizet használjunk és ügyeljünk a víz bakteriális és kémiai egyensúlyára, valamint használjunk automata fűtőberendezést és profi szűréstechnikát.

Ezek a rákfajták a természetben brakkvízben élnek, tehát a folyó torkolatok félig sós vízét kedvelik. De az itthon vásárolt példányok általában már kereskedésben megszokják az édesvízi környezetet, szóval otthon sem kell ezzel foglalkozni. Itt is igaz viszont az a szabály, hogy minél nagyobb az akvárium, annál könnyebb tisztán tartani, mert a nagyobb mennyiségű vízben kialakult egyensúly nehezebben bomlik meg.

Mivel a rákok alapvetően a talajon élnek és csak nagyon ritkán úsznak fel a vízben, új akvárium beszerzése esetén célszerűbb alacsony profilú akváriumot választani. Tehát olyat, ami adott térfogat mellett inkább nagy alapterülettel és alacsonyabb magassággal rendelkezik. Bár némely szakirodalom szerint, ha kialakítunk egy száraz szikladarabot, néha kimásznak rá, én ilyet nem tapasztaltam soha. Megadtam a lehetőséget, de nem merült fel igény rá.

A Kubai kékrák alapvető szükséglete egy jó búvóhely, ahová teljes testméretével be tud tolatni. Ezeket a búvóhelyeket az akvárium berendezésénél nekünk kell elkészíteni, nagyobb sziklákból, vagy mesterséges tereptárgyakból. A jó búvóhely minden irányból zárt, csak bejárata van. Ha több rákot tartunk együtt, akkor a parkolóhelyeket egymástól a lehető legtávolabb helyezzük el és mennyiségileg a tartott rákok száma + 1 legyen.

Telepítéskor vagy vízcsere után az egyedek először bejárják a rendelkezésre álló teret, majd kiválasztják a számukra megfelelő búvóhelyet. Ezután előfordulhat, hogy nekiállnak az átalakításának. Ezt a folyamatot általában éjszaka végzik, és órákig lehet hallani, ahogy a kavicsokat rakosgatják és dobálják. Fontos tudni, hogy az ilyenkor feloltott villany mellett artikuláltan elmondott „hagyd abba és menjél már aludni” mondat nem használ, mert a Kubai kékrák nem érti, amit mondunk, még spanyolul sem.

A kubai kékrákok táplálása

A Kubai kékrák táplálásának egyik nehézsége, hogy részben néha nagyon válogatósak, részben pedig sok múlik azon, hogy a kereskedésben milyen táplálékot kaptak, mit szoktak meg. Sőt, mint fent említettem, mindegyik külön egyéniség, ezért előfordulhat, hogy egy akváriumon belül a különböző példányoknak más-más igényei vannak.

Legszerencsésebb táplálási mód a nagyon friss, élő tubifex. Rövid időn belül megszeretik és óvatos adagolás mellett aránylag tisztán tartható az akvárium, ugyanis a kövek közé „elkószáló” és még élő tubifexeket a rákok szép lassan összeszedegetik. A fagyasztott tubifex és szúnyoglárva nem annyira jó megoldás, mert ragadozó állat lévén az élő tápot jobban kedvelik és a kövekre lehulló élelemmel emiatt nem foglalkoznak, mivel az nem mozog.

A kereskedelmi forgalomban kapható kimondottan rákok etetésére szolgáló mesterséges tápok nagyon jók. Tartalmazzák az összes szükséges tápanyagot és könnyen adagolhatóak. Ezekből a tablettás formátumúakat javaslom, nálam az egész csorda szereti.

A rákok előszeretettel esznek növényi tápanyagot is. Lehet próbálkozni egy-két szem nyers zöldborsó beszórásával, részben, mert nagyon vicces, ahogy gurigáznak vele, részben pedig, ha rákapnak az ízére, szívesen fogyasztják.

De az igazán jó megoldás mindezek kombinálása:

Tapasztaljuk ki, hogy a mi példányunk melyik táplálékforrásokat fogadja el szívesen és azokat váltogatva adjuk nekik.

Ha van lehetőségünk hazafelé menet nagyon friss tubifexet beszerezni, akkor egy kis, egynapos adagot vásároljunk, és este adjuk nekik. Ezzel a ragadozó és húsevő igényüket elégítjük ki. Ha nincs friss tubifex, inkább aznap válasszuk a mesterséges tápot, mert az abban lévő anyagok szükségesek a fejlődéshez, főleg a páncél anyagának kialakításához. És néha mehet a nyers zöldség a konyhából.

Fontos:

Mint minden akváriumi állatnál, itt is ügyelni kell a túltáplálás elkerülésére. Ezek a lények nem fogyasztják el a feleslegesen beszórt ételt, ezért az a vízben bomlásnak indul és szennyezni fogja az akváriumot.

Az adott akváriumban lehetőleg csak műanyag növények legyenek, az élő növényeket akkurátusan felszeletelik, de csak egy részét eszik meg, a többi ott fog úszni a vízben és eltömíti a szűrőt, ami rossz.

A rákok vedlése

A rákok növekedésük közben vedlenek, mert nem férnek el a régi páncéljukban. Ha tehát hazaérve egy komplett rákot találunk az oldalára dőlve, mozdulatlanul a talajon, még ne ijedjünk meg. A jószágunk nem pusztult el, csupán a régi páncélt látjuk, ami megszólalásig hasonlít az eredetire.

A vedlés előtt az állat nem eszik, és egyre kevesebbet mozog. Vedléskor nem szabad megzavarni, mert ijedtében túl gyorsan bújik ki a régi páncélból és leszakadhatnak a végtagjai vagy az ollója. Ha ez bekövetkezne, még nincs komoly baj, mert a leszakadt testrészt két-három vedlés alatt újranöveszti, vagy legalábbis tesz rá kísérletet.

Vedlés után az új páncél még nem keményedik meg azonnal, ezért az állat sérülékeny, megpróbál elbújni. Sajnos, több rák tartása esetén a fajtársak ezt megérzik és a lágy páncélú társukat megtámadhatják és gyakran meg is eszik.
A régi páncélt érdemes egy napig a vízben hagyni, mert gyakran eszegetnek belőle, ezzel pótolva vissza a kemény páncélhoz szükséges tápanyagokat. Utána viszont szedjük ki, mert a bomlása szennyezi a vizet.

Beszerzése

Mostanában divatos akváriumi állat, szinte minden komolyabb kisállat-kereskedés tart belőle. Ha szerencsénk van, még egyéb színben is találhatunk érdekes rákokat.

Írta: G. M. Z.