Fontos tudnivalók a veszettségről

Sajnos még mindig van aktualitása ennek a betegségnek, amelyről sokat tudunk ugyan, de mégis sok állattartó könnyelműen kezeli az oltásokat, az ebzárlatot, az erdőben kiszórt oltóanyagokat sokszor kutyák eszik meg, a harapásokat nem jelentjük a háziorvosnak, és még lehetne sorolni a lehetséges okokat, amiért még mindig előfordul  haláleset.

A veszettség zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. Gyógyítani nem lehet, gyakorlatilag 100%-ban halállal, állatokban elhullással járó betegség. Budakeszit szinte körbeveszi az erdő, sok a kóbor, bizonytalan oltási státuszú állat, legtöbben nem is tudjuk, hogy a kóbor állatot vagy a lakott területen sétáló rókát be kell jelenteni. A rendelőnkben veszettség oltásra érkező kutyák kb. 20%-ának késve adjuk be az oltást, a macskáknak kb. a felét nem oltatják a tulajdonosok. Annak ellenére, hogy számos intézmény minden hónapban megkapja a veszettség ellen oltott ebek listáját, egyetlen tulajdonos sem kap Budakeszin felszólítást, hogy lejárt a veszettség elleni oltása, pedig ez hatósági  feladat lenne.

A következőkben vázlatszerűen ismertetnénk a hasznos  tudnivalókat.

• A veszettséget vírus okozza, amely vírusfertőzés a veszett állat harapása által alakul ki.A veszett állat nyála tehát harapott sebbe, nyálkahártyára vagy bőrön lévő nyitott sebbe kell kerüljön ahhoz, hogy a betegség kialakuljon.
• Nem jelent veszélyt veszett állat vérével,  ürülékével való kontaktus.
• Az emberi fertőzések legtöbbjét nem róka, kutya marása, hanem macskaharapás okozza. A rókán kívül egyéb vadon élő állatok, őz, vadmacska és görény is lehet veszett.
• A veszett állat mindig túlságosan szelíd, barátságos. Ha például az őz vagy róka bevár az erdőben, zajtalanul próbáljuk elkerülni. Azt tartják, hogy egészséges rókát szinte lehetetlen elütni, illetve lakott területre nem merészkedik. Kivételt jelent, ha  a nőstény rókának kölykei vannak. A lakott területen sétáló rókát az önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul jelentsük.
• Az állatok viselkedésváltozása tehát korai jel, nyálfolyás, rekedt hang, támadó magatartás, kancsalság, bénulás később jelentkezik.
• A rókák oltását, repülőgépről leszórt oltóanyaggal végzik, melyet ízletes csalétekbe rejtenek. Az oltás idejét plakátokkal jelzik az erdőben. Fontos tehát, hogy a csalétkeket ne kutya egye meg az erdőben, bár ettől baja nem lesz a kutyának.
• Kölyökkutyát 3 hónapos kora után kötelezően be kell oltani, ezután az első életév betöltése előtt kell még egy oltást kapjon, majd csak évente egyszer. Kutyát, macskát Budakeszin az összes állatorvosi rendelőben lehet oltatni, az év bármelyik időszakában, tehát nem csak az ún. összevezetéses oltások alkalmával. Ezeken a „tömegoltásokon“ általában kevesebbet kell fizetni, rendelőnkben például 200 Ft  a különbség.

Évente a világon kb. 25 ezer ember hal meg veszettségben, Magyarországon 1950 óta „csak“ 7 haláleset fordult elő. Lehet, hogy emiatt nem vesszük komolyan, hiszen évtizedek óta „csak“ 7 ember. Tudvalevő, hogy évente sok ezer gyermeket és felnőttet oltanak be veszettség ellen azért, mert a harapásukat okozó kutya vagy macska nem volt veszettség ellen oltva. Nem beszélve arról, ha például egy terhes nőt vagy egy csecsemőt mar meg egy oltatlan állat. Az ő oltásuk nem veszélytelen és értelmetlenül okoz komoly aggodalmat.

Összeállította: dr. Fenyves Ildikó