Az allergiás bőrbetegségek diagnosztikája

Fontos tudni, hogy csupán a fajta, a kor és a tünetek ismeretében a két leggyakoribb allergiás kórképet nem lehet biztosan elkülöníteni egymástól. Néhány éve vált ismertté, hogy valójában az eleségallergia és az atópia nem két külön betegség, hanem ún. küszöbjelenségről van szó. Ez azt jelenti, hogy az arra hajlamos egyedben a különböző allergének sokszor nem külön-külön, hanem összeadódva, egy „küszöbszintet” elérve fogják kiváltani robbanásszerűen a tüneteket. Az allergének mind táplálék-összetevők, mind belégzési allergének lehetnek. Ennek ellenére a gyakorlatban a diagnózis felállítása során lépésről lépésre haladunk és megpróbáljuk a kétfajta érzékenység közül megtalálni, hogy az adott állatnál melyik a vezető tényező.

Ez a következő módon történik:

A táplálékallergiát egy speciális diétával lehet kizárni (hipoallergén v. eliminációs diéta). Ennek lényege, hogy az állattal a diéta megkezdésének napjától kizárólagosan egy fehérje és egy szénhidrát-összetevő etethető. Ezeknek olyannak kell lenniük, amelyek az adott fajban nem okoznak allergiát, illetve olyannak, amellyel a beteg még sosem találkozhatott! A fehérje-összetevőt képezheti kacsa-, nyúl-, vad-, bárány-, kecske-, lóhús illetve kutya esetében esetleg halhús. Macskának a hal nem alkalmas, mert ebben a fajban ez okoz leggyakrabban allergiát. Hasonlóan csirke-, marha-, sertés- és pulykahús, valamint tejtermék sem etethető. A szénhidrát-összetevő főtt burgonya vagy rizs lehet. Tészta, kenyér, gabonát tartalmazó termékek nem megfelelőek. Ma már forgalomban vannak olyan speciális állatorvosi diétás (száraz és konzerv) tápok, amelyek szintén alkalmasak a fenti célra. Ezek teljesen mentesek minden potenciális allergiát kiváltó összetevőtől. Ilyen megbízható gyógytápok receptkötelesek és csakis állatpatikában vagy állatorvosi rendelőkben vásárolhatók. Az egyéb, kereskedelmi forgalomban is elérhető tápok nem alkalmasak hipoallergén diétára, mert a „kacsás”, „nyulas” megnevezés általában csak az átlagos összetétel melletti ízesítést jelenti. Esetleg az allergiát kiváltó csirke stb. csökkentett mennyiségben fordul elő, de nem teljes mértékben hiányzik belőlük.
Fontos megérteni, hogy a diétának csak „kizárólagos” formában van értelme, tehát semmi más, semmilyen mennyiségben nem adható, azaz rágócsontok, fogtisztítók, ízesített tabletták sem. A család minden tagjának meg kell tiltani az asztal mellől adagolt jutalomfalatokat (kolbász, párizsi, keksz stb.).

Eleségallergia fennállása esetén a hipoallergén diéta hatására a tünetek kb. 2-4 hét alatt kezdenek enyhülni, de lehet, hogy csak 12 hét (3 hónap!) esetén múlnak el maradéktalanul. Ezért a diétát minimum 6-12 héten át kell folytatni, ahhoz hogy következtetést lehessen levonni belőle.
Fontos tudnivaló, hogy a táplálékallergia diagnosztikájában az ellenanyagokat vérből kimutató tesztek mindezidáig nem váltak be, megbízhatóságuk szakirodalmi adatok szerint nem bizonyított. Ezért az egyetlen biztos útja a diagnózis felállításnak a fent leírt eliminációs diéta.
Amennyiben a diéta nem vagy csak részleges enyhülést hoz, atópiatesztet kell végeztetni, amely vérteszt vagy bőrteszt (ún. intradermalis bőrpróba) lehet. Utóbbi bódításban történik és a bőrbe fecskendezett allergénekre létrejövő helyi gyulladásos reakciót vizsgálják.

Összeállította: dr. Paulina Anna