Gonioszkópia (Csarnokzug vizsgálat)
Gonioszkópia: csarnokzug vizsgálat
A csarnokzug (melyet másnéven iridocorneális zugnak nevezünk) a szem elülső szemcsarnokának azon területe, ahol a szemben termelődő csarnokvíz elfolyik a csarnokzugban elhelyezkedő kis szivacsszerű képletek (trabekulum) között. A szaruhártya mögött, a szivárványhártya előtt helyeződik és szabad szemmel vagy nagyítóval illetve a szemészeti vizsgálat során használt úgynevezett réslámpával nem láthatjuk, mert eltakarja a szem ínhártyája. Emiatt speciális lencsével tudjuk olyan módon a szem törőközegeit átalakítani, hogy a szem ezen kis területe láthatóvá váljon.
Ezt a lencsét nevezzük gonioszkópiás lencsének.
Hogyan történik a gonioszkópiás vizsgálat?
A kutyák és macskák vizsgálata során az esetek nagyobb részében nyugtatás, bódítás nélkül elvégezhető a csarnokzug vizsgálata. Helyi érzéstelenítő szemcsepp használatát követően az állat ülő vagy fekvő helyzetében egy szemészeti úgynevezett metilcellulóz gélt helyezünk a lencsére, és óvatosan a szem szaruhártyájára illesztjük. Ezt követően megfelelő fényforrással, leggyakrabban réslámpával vizsgáljuk a csarnokzug állapotát. Figyelemmel vagyunk a csarnokzug nyitottságára, a trabekulum hálózat helyeződésére, pigment, idegen test jelenlétére.
A csarnokzug vizsgálatát általában a szemnyomásmérést (tonometria) illetve a szemfenékvizsgálatot (oftalmoszkópia) követően végezzük el. E három vizsgáló módszert együttesen értékelve nagy pontossággal megítélhető, hogy a csarnokvíz termelődés-elvezetés egyensúlya illetve a nyomásviszonyok alakulása megfelelő-e a szemben.
Mely esetekben szükséges csarnokzug vizsgálatot végezni kutyákban és macskákban?
Minden olyan esetben indokolt a gonioszkópiás vizsgálat elvégzése, amikor bármilyen gyanú felmerül, hogy magasabb az állat szemnyomása. Szintén elvégezzük a csarnokzug vizsgálatát tenyészkutyák és macskák szemészeti szűrővizsgálatakor is.
Fontos megjegyezni, hogy a mért szemnyomás csak egy részlet információ az állat szemnyomásának a meghatározására. A szemnyomást sok tényező befolyásolja, előfordulhat, hogy az állat szemnyomása este otthon például magasabb, és amikor az állatorvosi vizsgálatra sor kerül, normál szemnyomást mérünk.
Fordított eset is lehetséges: otthoni körülmények között teljesen fiziológiás az állat szemnyomása, és az állatorvosi rendelőben erősebb lefogásnál vagy a nyak, nyaktájék szorítása miatt magas nyomást mérünk. A glaukóma (magas szemnyomás) gyanúja esetén tehát komplex szemészeti vizsgálattal, ismételt szemnyomásméréssel, gonioszkópiás vizsgálattal és a jövőben úgynevezett OCT (Optical coherence tomography = Optikai koherencia tomográfia) vizsgálattal szükséges alátámasztanunk a magas szemnyomás, a glaukóma diagnózisát.
dr. Fenyves Ildikó
