Kisállat szemészeti diagnosztika – Eljárások

A diagnózis kórhatározást jelent állatorvosi és humán orvosi vonatkozásban is. A diagnózis során igyekszünk minél pontosabban meghatározni az adott betegséget. A diagnosztika az egyes betegségek felismerésének a módszertana. A pontos kórhatározáshoz rendszerint különböző diagnosztikai eszközökre van szükség.

Természetesen vannak olyan esetek, amikor semmilyen műszeres vizsgálatra nincs szükség, „már az ajtóban” megállapíthatjuk az állat betegségét. A szemészetben azonban ez ritkán fordul elő, ennek az érzékszervnek az alapos vizsgálatához speciális eszközökre van szükség. Ezek az eszközök nagy részben állatorvosi eszközök, nem a humán gyógyászatban használatos műszereket használjuk több ok miatt. Az egyik ilyen ok, hogy az állat éber állapotban történő vizsgálatához alkalmatlanok azok a humán szemészeti eszközök, melyek használata során a beteg kooperációjára van szükség. Például egy fejtámasszal rendelkező eszközbe nem tudjuk egy kutya fejét belehelyezni, vagy nem tudjuk felszólítani az állatot, hogy nézzen egyik vagy másik irányba. A másik fő különbség a szem anatómiai felépítéséből adódik, amely még állatfajonként is különböző. Az állatorvosi diagnosztikai eszközeink ezért döntő többségében speciálisan állatorvosi célra gyártott eszközök.

Ebben a fejezetben a leggyakoribb állatorvosi diagnosztikai módszereket mutatjuk be az állattartóknak. Igyekeztünk érthetően és látványosan, sok képpel illusztrálva bemutatni azokat az eszközöket és módszereket, melyeket a leggyakrabban használunk a kutyák és macskák állatorvosi szemészeti vizsgálata során. Ezen vizsgálatokat szinte mindig éber állapotban végezzük, van azonban néhány diagnosztikai módszer, amelyhez bódítás alkalmazunk. Ilyen például a koponya illetve a szemkörnyék röntgenvizsgálata, vagy a szem ideghártyájának, a retinának az elektroretinográfiás (ERG) vizsgálata, esetenként a könnycsatorna átjárhatóságának a vizsgálata vagy a különböző mintavételi eljárások (pl. bőrbiopszia vagy nyálkahártya biopszia).

Az állatorvosi szemészetben a szemészeti alapvizsgálat része szinte kivétel nélkül a réslámpa biomikroszkópia, illetve a szemnyomásmérés. Az előbbivel a szem különböző területeit nagy nagyításban vizsgálhatjuk, illetve a különböző elváltozások kiterjedését, mélységét is meghatározhatjuk. A szemnyomásmérés során a szem belső nyomását vizsgáljuk, amelynek emelkedése egyes kutyafajtáknál örökletes jelleget mutat. Ennek az ellenőrzése rendkívüli jelentőségű, mivel a magas szemnyomás fájdalmas, és rövid idő alatt visszafordíthatatlan ideghártya károsodást okoz. Az állatorvosi szemészeti diagnosztika igen fontos, nagyon látványos részterülete a szemfenékvizsgálat, az oftalmoszkópia. Az állatok szemfenék képe rendkívül különböző, nagyon „szép”, és nagy gyakorlat szükséges hozzá, hogy a számos normál variáció mellett a kóros szemfenéki képek elemzését pontosan elvégezzük.

A sokféle állatorvosi diagnosztikai eljárással nagy valószínűséggel nemcsak tüneti, hanem úgynevezett oktani diagnózishoz is jutunk. Ha ismerjük a betegség okát, és a kezelés meghatározásánál nemcsak a tüneteket csökkentjük, hanem az ok megszüntetésére is törekszünk, akkor könnyebben, gyorsabban érjük el a gyógyulást. A kiváltó ok ismerete alapvető ahhoz, hogy a gyógyulás tartós legyen, azaz később ne (vagy minél később) újuljon ki az adott betegség.

Állatorvos szemészet témák:

Szemészeti betegségek tájékoztatói »

Állattulajdonosok számára készített tájékoztatók és leírások az állatorvosi szemészeti betegségekről.

Szemészeti beavatkozások és műtétek leírása »

Szemészeti sebészeti és mikrosebészeti műtéteink leírásai az állattulajdonosok részére.

Tájékoztató referáló állatorvos kollégáknak »

Szemészeti beteg állatok beküldéséhez szükséges dokumentumok állatorvos kollégák részére.