​Epilepsziás rohamok

Macskák, kutyák epilepsziás rohamai

A közhiedelemmel ellentétben az epilepszia tünete nem feltétlenül a görcsroham. Jóval gyakoribbak az epilepszia ún.: „görcsökkel nem járó” formái, hiszen a rohamtünetek kizárólag aszerint alakulnak, hogy melyik agyi területről indul ki a roham.

Az epilepsziás rohamok típusai

Az epilepsziás rohamok két fő csoportba sorolhatók, az ún.: fokális és a generalizált formába.

A fokális epilepsziák esetén nem történik teljes eszméletvesztés, a roham csak az agy körülírt területein zajlik. A generalizált epilepsziáknál a roham alatt az állat elveszti az eszméletét és a roham az agy minden területét bevonja. A fokális epilepsziák esetében a tudat vagy teljesen tiszta (ún.: elemi parciális roham) vagy tudatzavar (ún.: komplex parciális roham) észlelhető.

A fokális rohamok kiindulhatnak az agy mozgatókérgi vagy az érzőkérgi területéről is.

A mozgatókérgi területről kiinduló rohamokat motoros rohamoknak nevezzük, ilyenek lehetnek pl.: az egy vagy több végtagra kiterjedő merevgörcsök éppúgy, mint a rohamszerűen, átmenetileg jelentkező izomtónusvesztés, mikor a lábak hirtelen szétcsúsznak, percekig az állat nem tudja használni őket, majd spontán javulás tapasztalható.

Az agy érző funkciót betöltő területéről kiinduló rohamok tünetei aszerint alakulnak, hogy melyik érzékszervi észlelésért felelős az adott agyi terület. Érző rohamok tünetei megnyilvánulhatnak pl.: hirtelen jelentkező hangyamászásszerű, viszkető, égető érzeteként, amelyet a kutya az adott terület nyalásával, rágásával, harapdálásával jelezhet.

Jelentkezhetnek látási, hallási, szaglási hallucinációk. Előbbi esetében az állat mereven vagy ijedten tekint maga elé, esetleg követi is fejével a látott „eseményeket”, vagy heves szimatolásba kezd, esetleg figyelő testtartásban, hegyes fülekkel figyel a csak általa hallucinált hangok irányába.

A pszichés funkciókért felelős régiókból kiinduló rohamok lehetnek hirtelen, minden látható kiváltó ok nélkül jelentkező viselkedésbeli változások (pl.: nyugtalan, ideges járkálás, szorongásra, félelemérzetre utaló magatartás, zavartság, de akár ok nélküli fellépő agresszív, dühöngő viselkedés is előfordulhat).

A zsigeri (=vegetatív funkciókért) felelős területek érintettsége esetén a rohamtünet lehet hirtelen fellépő nyálzás, szőrborzolódás, pupillatágulat, felerősödött bélmozgások, agyi eredetű (ún.: centrális) hányás is. Az állat az előbbi esetben nyugtalanul járkál vagy csak a hasa fele nézeget, púposít, mely állapot a roham lezajlása után spontán elmúlik.

Gyakori fokális rohamtünetek kutyán az ún.: orális automatizmusok, amelyek során az állat beszűkült tudatállapot mellett nyeldekel, csámcsog, nyaló-rágó mozgásokat végez, esetleg úgy tűnik, mintha egy láthatatlan fagylaltot nyalna.

Generalizált rohamokról akkor beszélünk, ha az epilepsziás működészavar mindkét oldali agyfélteke, minden idegsejtjét bevonja. A generalizált rohamoknak két típusa van, az absence (petit mal, távollét epilepszia) és a nagyroham (grand mal).

Az absence során a kutya a tudatvesztés állapotában az aktuális tevékenységében hirtelen megreked, elréved, a semmibe néz (bambulás, szamárülés).

A generalizált nagyroham során, teljes eszméletvesztés mellett merevgörcs, vagy rángógörcs jelentkezik, amely az egész test izomzatát érinti.

A rohamok lefolyása

A kutyák epilepsziás rohamai előtt órákkal, esetleg 24-48 órával jelentkező időszakot prodromának (rohamelőérzet) nevezzük. Az emberek radikális hangulatváltozásról, fejfájásról, gyengeségérzetről számolnak be, kutyákon gyakran csak viselkedésbeli változások (pl. átmenetileg elveszett szobatisztaság, tiltott helyen való tartózkodás) észlelhetők.

A rohamot közvetlenül megelőző másodperceket vagy perceket aurának hívjuk, ekkor a legkülönfélébb tünetek jelenhetnek meg kutyán, aszerint, hogy melyik agykérgi területről indul ki a roham.

A roham utáni időszak a posztiktus, amely lehet csak percekig tartó, zavartsággal kísért állapot, de akár órákig-napokig is eltarthat a legkülönfélébb, súlyos tünetek formájában, pl.: agresszív viselkedés, amnézia (nem ismer fel semmit és senkit a környezetében a kutya), céltalan járkálás, fájdalomtünetek (sírás, nyüszítés), körözés, idegen tárgyak felvétele vagy heves rágása.

Összeállította: dr. Paulina Anna