A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Macska-, kutyaepilepszia

Mi a macska-, kutyaepilepszia?

A macska-, kutyaepilepszia kevéssé ismert az állattartók körében, számos tévhit övezi. Valószínűleg sokkal több kedvencet érint, mint amelyeknél gondolnak rá. Az alábbiakban szeretnénk egy rövid ismertetőt közreadni bízva abban, hogy a jövőben több epilepsziás kedvenc jut el a megfelelő kivizsgálásig. Ennek érdekében ismertetjük azokat a rohamtüneteket, amelyekről általában nem tudják, hogy epilepszia áll a háttérben.

Az epilepszia egy rendkívül heterogén betegségcsoport, ami azt jelenti, hogy számos klinikai tünet formájában jelentkezhet emberen és állaton egyaránt és számos kóroki tényező állhat a hátterében.

Az epilepsziás működészavar egy olyan kórállapot, amely ismétlődő rohamok formájában jelentkezik és hátterében az agykérgi szürkeállomány idegsejtjeinek átmeneti vagy tartós izgalmi állapota áll, amely jellegzetes (ún.: epileptiform) potenciálokat mutat az EEG (elektroenkefalográfiás)- vizsgálat során.

Epilepsziás rohama olyan állatnak vagy embernek is lehet, akik nem valódi epilepszia betegségben szenvednek! Ilyen esetben valamely jól behatárolható kiváltó tényező vagy betegség előzi meg a rohamot, amely igen sokféle lehet. Ez esetben ún.: alkalmi rohamról beszélünk. Bizonyos méreganyagok (pl.: csigairtószerek), gyógyszerek minden egyednél kiválthatnak rohamot. Más, a szervezet egészét érintő anyagforgalmi betegségek (mint pl.: alacsony vércukorszint, máj- és hasnyálmirigy-betegségek, veseelégtelenség, bármely ok miatt kialakuló súlyos vérszegénység, stb.) csak az arra hajlamos egyedekben fognak epilepsziás rohamot előidézni, az állat vagy az ember veleszületetten alacsonyabb agyi görcs-küszöbszintje következtében. Tehát rohamok jelentkezése esetén, alapvető fontosságú az állat általános vizsgálata a különféle, az anyagcserét is érintő, szervi megbetegedések kiszűrésére, amelyhez többek között vérvizsgálat is hozzá tartozik. Ha ilyenkor az alapbetegség, mint roham kiváltó tényező gyógyítható, többé a rohamok sem fognak jelentkezni, hiszen a rohamot kiváltó okot megszüntettük.

Visszatérő epilepsziás rohamokat okozhatnak az agyban lévő különböző elváltozások, betegségek (pl.: agyvelő fejlődési rendellenességek, daganatok, stb.), amelyek lokalizációja EEG-vizsgálattal jól behatárolható, képalkotó eljárásokkal sok esetben láthatóvá tehetők. Ilyen esetekben legfőképpen MRI-t, azaz mágneses rezonanciavizsgálatot szoktunk rutinszerűen alkalmazni, ezzel szemben a CT (computer tomographia) vagy a röntgenvizsgálat csak igen ritkán szolgáltat információt az epilepszia diagnosztikában.

Epilepszia betegségről (valódi epilepszia) akkor beszélünk, ha a rohamok minden látható ok nélkül, időről időre, spontán jelentkeznek, általában azonos lefolyású klinikai tünetek formájában. A rohamokért az idegsejtek átmeneti működészavara felelős, mely kóros agyi elektromos tevékenység csak EEG-vizsgálattal mutatható ki, a rohamok közötti időszakban is.

A valódi epilepszia betegség lehet örökletes vagy szerzett. Az öröklődő forma esetén, az első roham leggyakrabban 1-5 éves kor között jelentkezik kutyán. Szerzett epilepsziák bármely életkorban jelentkezhetnek.

Összeállította: dr. Paulina Anna

kutya-macska-epilepszia

Fel