A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Kutya rühösség – Scabies

Meghatározás

A rühösséget rühatkák okozzák. Számos rühatka faj ismert, ha egyszerűen „rühösségről” beszélünk, akkor a kutyák Sarcoptes atkák okozta, teljes testre kiterjedő bőrbetegségét értjük alatta.

Előfordulás

A rühösség előfordulási gyakorisága közepes. Az allergiás bőrproblémák például sokkal gyakoribbak, ami gyakran nehézséget okoz a diagnózis felállításában. A rühösség világszerte előfordul. Jellemzően olyan kutyákban, amelyek vadon élő állatokkal (például rókákkal) vagy azok tetemével potenciálisan érintkezhetnek, mint például kóbor, falvakban élő vagy vadászkutyák.

Oktan

A rühösséget okozó Sarcoptes atkák piciny, mikroszkopikus méretű (0,2-0,4 mm) élősködők, amelyek a bőr hámtörmelékeivel táplálkoznak a bőr hámrétegébe mély járatokat fúrva. Az atkák kutyák bőrén képesek szaporodni, az emberén nem. Ennek ellenére csípésükkel a beteg állattal közeli

érintkezésben lévő ember bőrén is okozhatnak csípésszerű, nagyon erősen viszkető bőrtüneteket. Tipikus esetekben egy állat bőrfelületén összesen “csak” 10-15 rühatka van jelen, mégis igen súlyos bőrtünetek jelentkeznek, mert az atkák ürülékében, nyálában és egyéb testanyagaiban található fehérjék erős allergiás jellegű reakciót váltanak ki a szervezetben.

Tünetek

A tünetek jellegzetesek. Elsősorban nagyon erős, csillapíthatatlan viszketésérzet jelentkezik. A viszketés erősségét egy 10-es skálán mérik,  a rühösség azon ritka betegségek egyike, amikor 9-es, 10-es erősségű viszketést is tapasztalunk. A beteg állat sokszor még az állatorvosnál, vizsgálat közben sem hagyja abba a vakarózást vagy otthon folyamatosan védőgallérban tartják.

A bőrtünetek tipikus megjelenési helye a fülek széli része (ún. “pinna”), az arc, szemek körüli terület, a könyök és a boka (=csánk) külső oldala, valamint a has, és a mellkas alja. A hallójárat és a fülkagyló belső része jellemzően nem érintett. A megjelenési helyek eloszlása nagyon fontos

szempont, mert az ugyancsak erős viszketéssel járó, és egyébként sokkal gyakoribb allergiás kórképektől való elkülönítésben nagyon fontos lehet. Például allergiás kutyáknál a rühösséggel szemben nem a fülszél, hanem a fülkagyló bemenete (ún. “orificium”) gyulladt. Rühösségnél jellemzően a bőrtünetek vörös göböcskék (ún. papulák), pörkösödő göböcskék, korpázás, szőrritkulás.

Ritkán előfordulhatnak más megjelenési formák is. Elsősorban az ún. „pörkösödő más néven norvég rühösség”, amelynek során vagy nincs vagy csak mérsékelt viszketés jelentkezik, viszont a bőrtünetek nagyon súlyosak és más jellegűek: igen vastag, általában sárgásfehér, cementszerű megjelenésű pörkösödés jön létre a fülszélen, könyök tájékon, egyéb testrészeken. Ez a forma nagyon idős, legyengült állatokban, vagy immunrendszert gyengítő (pl.: szteroid) kezelést követően alakulhat ki és ilyenkor –  ellentétben a “normál rühösséggel ” –  több 1000 rühatka lehet egy cm2-nyi bőrfelületen.

Az egyéb formák  közül említést érdemel, amikor a tünetek nem teljes testen, csak egy-egy testtájékon jelentkeznek, elsősorban a fejen, fülszélen, anélkül hogy más testrészre átterjednének, ilyen atipikus esetekben még nagyobb kihívást jelenthet a helyes diagnózis felállítása.

Diagnózis

A gyanú könnyen felállítható a tünetek jellegzetes volta miatt, azonban biztos diagnózis meghozatala már jóval nehezebb.

Pinnal-pedál reflex (“fülszél-lábvég” reflex)

Leírtak egy megfigyelést, miszerint amennyiben a rühös kutya fülszélét ujjunkkal megdörzsöljük, vagy megkaparjuk, a hátsó végtaggal heves vakarózó mozdulat indul (akkor is, ha nem látunk a fülszélen bőrtüneteket). Meglepő módon ez a teszt a rühösség diagnosztikájában meglehetősen megbízható módszer, kb. 90%-os.

Bőrkaparék-vétel

Amennyiben ezzel a módszerrel sikerül megtalálni a rühatkát, lárváját vagy ürülékét, az 100%-os diagnózist adhat. Azonban mivel jellemzően csak nagyon kisszámú rühatka van jelen az állat bőrében, így  a kimutathatóság sajnos alacsony, még akkor is, ha hozzáértően és lelkiismeretesen történt a mintavétel, kb.: 25-50%. Ehhez az ajánlások szerint minimálisan 5-10 bőrterületről szükséges mintát venni.Kivételt képez ez alól a norvég rühösség, mert ilyenkor sokkal nagyobb számú atka van jelen, ilyenkor nagy eséllyel megtalálhatók.

A bőrkimetszés (biopszia) és szövettani vizsgálat

Rühatkásság kimutatására nem javasolható módszer, mivel vajmi kevés esély van arra, hogy egy kimetszésbe épp belekerüljön a rühatka, annak kisszámú előfordulása miatt.

Éppen ezért ezek a vizsgálatok csak pozitív esetben informatívak, amennyiben negatív eredménnyel zárulnak, a rühösség még nem zárható ki!

Ellenanyag-kimutatás (rühösség-szerológia, Sarcoptes-szerológia)

A fentiekben leírt diagnosztikai nehézségek miatt a 2000-es évekre sikerült kifejleszteni egy laboratóriumi módszert, amelynek segítségével vérmintából jó eséllyel kimutathatók a rühatkák ellen termelt ellenanyagok. Ennek a tesztnek a megbízhatósága magas,  kb. 90%-os. Fontos tudni azonban, hogy az ellenanyagok csak a fertőződést követően több héttel detektálhatók és bizonyos kezelések téves negatívvá tehetik az eredményt (pl.: szteroid kezelés), amely szempontokat az állatorvosnak mindig mérlegelni kell.

Kezelés

Számos különféle hatékony kezelési módszer ismert. Külső lemosást, cseppentős készítményt (spot on), tablettát vagy injekciós készítményt is lehet használni.  Az első néhány napban mindig szükséges valamely viszketéscsillapító tüneti kezelést is alkalmazni, és – ha fennáll – akkor a másodlagos bakteriális fertőzéseket is kezelni.

Amennyiben az állattulajdonos fertőződött a kutyától, bőrgyógyász szakorvost kell keresni, aki tüneti kezelést írhat elő. Egyébként az állat kezelését követően a gazda tünetei 2 hét alatt spontán is megszűnnek.

Összeállította: dr. Paulina Anna
Fel