A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Pákó macska – talppárna betegség

Kategória: Blog

2012. augusztusban hozták el hozzánk Pákót, a kandúrt, akit a család egy idő óta etetni kezdett és ahogy lenni szokott – Pákó egyre több időt töltött a kertben, végül már saját cicának minősítette a család.Pákó megszelídítése után néhány hétre eltűnt, majd igen rossz állapotban tért haza, lesoványodva, verekedés nyomokkal, csapzott, fénytelen szőrzettel, mindössze 2,1 kg-ot nyomott. Elmondtuk a gazdiknak, hogy megelőzendő a későbbi hasonló eseteket, a legfontosabb az ivartalanítás lenne, mert akkor a cica nem jár be olyan nagy területet, és nem sérül meg a „harcok” kapcsán. Azonban ebben a legyengült állapotban kockázatosabbnak tartottuk a műtéti altatást, így megbeszéltük, hogy előtte kicsit roboráljuk (felerősítjük) a cica szervezetét és azt követően ivartalanítjuk.

Egyidejűleg felhívtuk a figyelmet a nem ivartalanított, azaz verekedős kandúrokban sokkal gyakoribb vírusfertőzések lehetőségére, amelyek a nyállal, vérrel való érintkezések során sokkal nagyobb eséllyel jutnak be az ilyen macskák szervezetébe. Mindkét vírusfertőzés esetén az immunrendszer legyengül és a legkülönfélébb fertőzéseket kaphatja meg az állat. Nem volt egyértelmű, hogy Pákó csak az éhezés, verekedés miatt volt igen rossz általános állapotban, vagy esetleg valamelyik fertőzés következtében. Ez a két vírus, a macskaleukózis (FeLV) és a macska AIDS vírusa (FIV) egyszerűen, egy 10 perces vérteszttel kimutatható.

A gazdik szívesen vállalták a vérvételt. Meglepődve tapasztaltuk, hogy – annak ellenére, hogy Pákó tulajdonképpen egy frissen megszelídített, „félvad” macska – rendkívül kezes, a vérvételt minden ellenkezés nélkül viselte. Szerencsére mindkét vírusteszt negatív eredményt adott.

Mikor Pákó már „összeszedte magát”, el is hozták a gazdik. Ekkor viszont új tünet jelentkezett.  A cica bal mellső lábán, a talppárnán 1×2 cm átmérőjű elődomborodó szövetszaporulat látszott, itt a hám hiányzott a talppárnáról.

Az elváltozást megszemlélve nem volt egyértelmű a kép, mert ilyen „vadhús” jellegű túlburjánzás – igen ritkán – létrejöhet valamely sérülést követően. Azonban tovább vizsgálva a cica többi mancsát, érdekes tünetre lettem figyelmes. A mancsok az összes végtagon a normál tömött tapintattól eltérő, „leeresztett luftballonhoz hasonló” tapintatot mutattak, az ujjbenyomatot megtartották. Ez a tünet egy igen ritkán előforduló, kevéssé ismert betegségnek a jellemzője, amelyet plazmasejtes talppárna-gyulladásnak hívnak (plasmasejtes pododermatitis).

Erről a betegségről egyelőre csak annyit tud a tudomány, hogy csak a talppárnákat érinti a gyulladás, amely nem fertőző és nem daganatos. Feltehetően az immunsejtek kóros reakcióján alapul, ezért immunrendszerre ható gyógyszeres terápiával gyógyítható.

Mivel az ilyen gyógyszerek fertőző vagy daganatos eredetű szövetszaporulatnál ellenjavalltak, ezért pontos és biztos diagnózisra volt szükség. Az általam feltételezett kórkép szövettani mintavételével igazolható. Miután a gazdikat tájékoztattam a szóba jöhető lehetőségekről, úgy döntöttünk, hogy elvégezzük az ivartalanítást, egyidejűleg kimetsszük a szövetszaporulatot, és ebből egy darabot laboratóriumba küldünk. A szövettani vizsgálat igazolta a gyanút, valóban erről a ritka kórképről volt szó.

Pákót néhány napra felvettük kórházba, hogy a seb, amelyet nem lehetett teljesen összehúzni, ne szennyeződjön. Rendkívül gyorsan gyógyult a szövethiány, 3 hét múlva csak kis behúzódás jelezte a talppárnán.

Elmondtuk a gazdiknak, hogy kiújulás elvileg a gyógyszer elhagyást követően előfordulhat, de az elmúlt 5 hónapban ez nem történt meg. Pákó meghízott, szép és nagyon kedves családi kandúr lett belőle.

dr. Paulina Anna

Minden vélemény számít!

Fel