A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Műtéti tájékoztató

Kategória: Hasznos tanácsok

Tennivalók kutyák és macskák műtétei, illetve bódítással járó beavatkozásai előtt és után. Tájékoztató az altatással járó beavatkozások biztonságáról

Tisztelt állattartó! Kérjük, olvassa el figyelmesen tájékoztatónkat mielőtt állata bódítással vagy altatással járó ellátása megtörténik! Ha bármilyen kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal!

Az állatorvosi műtétek nagyobb része tervezett műtét, így van lehetőség arra, hogy az állat tulajdonosa felkészítse az állatát a műtéti beavatkozásra, illetve maga is felkészüljön erre. Úgy érezzük, nő az igény a tulajdonosok minél szélesebb körű informálására, emellett ma az internet világában gyakran olvashatók meglehetősen idejétmúlt, néhol valótlan írások, sok a tévhit a tulajdonosok körében, ezért is állítottuk össze Önöknek ezt a tájékoztatót.

Hogyan készítsük fel otthon a műtétre váró állatot?

Az állatot a tervezett műtéti időpontot megelőző néhány napon érdemes fokozottan figyelni. Legyünk figyelemmel az állat közérzetére, étvágyára, mozgására, széklet és vizeletürítésére.
Kérjük, gondolja át, hogy az állat  átesett-e már korábban műtéten, adódott-e bármilyen komplikáció a korábbi beavatkozásoknál, illetve tapasztaltak -e védőoltás vagy gyógyszer beadását követően allergiás reakciót. Ezek mind fontos információk az állatorvos számára.

A megbeszélt műtéti jelentkezés előtt az állat minimum 12 órát koplaljon, azaz teljes táplálékmegvonás szükséges. Ettől egyes esetekben eltérhetünk, de ezt mindig külön jelezzük. Ivóvíz korlátlanul adható műtét előtt is, de kérjük a rendelő várótermében már ne engedje inni az állatot!

Kérjük, biztosítsa az állatnak, hogy a műtét előtt lehetősége legyen vizelet és székletürítésre!

Mire legyünk figyelemmel műtét után?

A bódításon vagy műtéten átesett állatot otthon felügyelni kell, és a hazaérkezést követő 24 órában nem hagyható magára. Ezért még kertben tartott kutyák, macskák esetén is kérjük, biztosítson az állatnak zárt, télen fűthető helyet, ahol az állatot felügyelni tudja.
Az állatokat a bódítás, illetve operáció után legalább három óra elteltével adjuk haza, általában éber állapotban. Előfordulhat azonban, hogy még a műtét napján és az azt követő napon az állat kábult, mozgása koordinálatlan. A bódítást vagy altatást követően előfordulhat, hogy az állat hány, remeg.

Onnantól kezdve, hogy elbocsátottuk az állatot, 12 órán belül ne egyen az állat, víz viszont állhat előtte. Elesége ezt követően lehet  több részletben adott, könnyen emészthető táplálék: leves, sovány hús, rizs, főtt tojás, túró vagy beáztatott kutyatáp, illetve kutyakonzerv. Kerülendő eleségek a csont, fűszeres, zsíros ételek, nyers hús, tej.
Puha és meleg fekhelyet kell biztosítani a kutya/macska számára, melegítőpárnát vagy melegítő lámpát azonban nem javaslunk.

Az állat sebét az állatorvos javaslata szerint védeni kell a megbeszélt módon, leggyakrabban kötéssel vagy úgynevezett védőgallérral. Tudjuk, hogy ez néha nehézséget okoz, ezért szívesen adunk tanácsot, hogy a műtétet követő néhány nap hogyan tehető könnyebbé a gazda számára is.

Ha az állat védőgallért visel, figyelni kell, hogy tud-e a gallértól enni vagy inni, és érdemes megemelni az állat tálját, hogy hozzáférjen az eleséghez vagy a vízhez.
A legtöbb műtéti beavatkozást követően a műtét másnapján, hasi műtétnél a 4. napon is kontrollvizsgálatot javaslunk. Varratszedésre a műtét jellege szerint, de általában a 9-12. napon kerül sor.

Kérjük, amennyiben megoldható, az állat hazaszállítását autóval végezzék. Habár az állat rendszerint éber, hazaéréskor azonban ne engedjék kiugrani az autóból, hanem próbálják kiemelni őt.

Fájdalomcsillapítót kivétel nélkül minden operáció után adunk az állatoknak. Gyógyszer adása a hazaadást követően nem szükséges, indokolt esetben azonban adunk fájdalomcsillapító tablettát vagy szirupot, melyet a megbeszélt módon kell beadni az állatnak.
A lábadozás ideje alatt az állat nem megszokott módon, esetleg agresszívan reagálhat érintésre, mozgatásra. Kérjük, a balesetek megelőzése érdekében erre fokozottan figyeljenek, főképpen, ahol kisgyermek is van a családban.
Egyes műtéteket követően az első kontrollvizsgálatig  a vénakanült az állat lábában hagyjuk, ami nem tű, hanem egy vékony műanyag cső.

Varratszedésig a kutya sétáltatható, de komoly fizikai terheléstől óvni kell, más kutyákkal való játék nem ajánlott.

Bizonyos műtéteket követően a fent leírtaktól eltérő ellátást igényelhet az állat, ilyen esetekben erre külön felhívjuk a figyelmet.

Milyen váratlan esemény vagy tünet esetén szükséges az állatorvost értesíteni műtétet vagy bódítással járó beavatkozást követően?

Az állatot elbocsátó állatorvos vagy asszisztens a műtétet követően tájékoztatja a tulajdonost, hogy probléma esetén melyik állatorvos, meddig és milyen telefonszámon érhető el.

Szerencsére nagyon ritkán, de bármilyen beavatkozást követően adódhatnak olyan váratlan események, amelyre nem számít sem az ellátó személyzet, sem az állattartó, ezért felsorolunk néhány olyan tünetet, amikor az állatorvost értesíteni kell. Ha az ellátó állatorvos nem érhető el (éjszaka), akkor a hozzánk legközelebb lévő éjszaka és ünnepnapon is  nyitva tartó ügyeletes állatkórház a Juhász Tamás Kisállatkórház – Budapest 11. kerület, Péterhegyi út 46., Telefon: 06 (1) 310-1106;   06 (1) 310  – 0108;  06 (1) 310 – 1154.

Az alábbi tünetek észlelésekor az állatot ügyeletet tartó állatkórházba kell szállítani:

-    A műtéti sebből származó nagyfokú (folyamatosan szivárgó, csepegő) vérzés esetén.
–    Ha az állat, szólításra, érintésre nem reagál, elájul.
–    Ha hasa felpuffad, dobszerűen feszessé válik.
–    Fentieken kívül bármilyen, a tulajdonos számára aggodalmat okozó tünet esetén.

Ritkán a műtétet követő napokon is adódhatnak komplikációk, ezek általában nem igényelnek azonnali ellátást, de értesíteni kell az állatorvost. Ezek közül a leggyakoribb a műtéti seb duzzanata, kipirulása, esetleg gennyesedése. Ez adódhat a seb nyalása, dörzsölése, vakarása miatt, előfordulhat nagyon ritkán egyedi érzékenység, akár a felhasznált varróanyagokra vagy a sebet fedő kötszerre is.

A második leggyakoribb komplikáció a bőrvarratok kinyalása, kiszakítása. Ennek elkerülése miatt fontos a seb védelme kötéssel, védőgallérral. Fontos tudni, hogy a legtöbb sebet rétegesen zárjuk, így a tulajdonos által látható bőrvarratokon kívül egy, két (esetleg három) varratsor van. Így, ha az állat a bőrvarratokat kinyalja, kitépi, a seb ettől még nem nyílhat meg, de az állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.

Melyek az állatorvosi beavatkozások leggyakoribb komplikációi, mit jelent az altatási kockázat?

Minden bódításban vagy altatásban végzett beavatkozás kockázattal jár. Az orvosi és állatorvosi ellátás kapcsán előfordulhatnak nem várt események, szövődmények, melyek sajnos a leggondosabb ellátás mellett is jelen lehetnek, és mindig jelen is lesznek. Ezeket azonban minimálisra lehet csökkenteni. Ennek érdekében a  technikai és személyi feltételeket egyaránt biztosítva törekszünk a ránk bízott állatok műtét előtti, műtét alatti és műtét utáni ellátását  magas színvonalon, nagy gondossággal végezni.

Tapasztalataink szerint az állattartók legfőbb félelme maga az altatás. Mi, állatorvosok azonban tudjuk, hogy ugyanolyan körültekintően kell  ellátni az állatot a műtétet megelőzően és azt követően is, legfőképpen a műtét utáni első három órában. A fatális kimenetelű bódítással vagy altatással járó beavatkozások ugyanis nagyobb százalékban fordulnak elő műtétek után, mint közben.

Több állattartó szokta kérdezni tőlünk, hogy „ugye csak bódítva lesz az állat?” Bódítás esetén az állat nyugtató, szorongásoldó gyógyszereket kap, amelyek sokszor felületes, alváshoz hasonló állapotot okoznak. Ez az eljárás alkalmas fájdalommal nem vagy csak kis  mértékben járó beavatkozásokhoz (pl.: fogkő eltávolítás, fülvizsgálat). Amennyiben fájdalommal járó beavatkozást kell végezni, akkor műtéti altatás, azaz teljes érzéstelenség (általános anesztézia) létrehozása szükséges. Fontos tudni, hogy a két eljárás során sok esetben azonos hatóanyagokat veszünk igénybe más kombinációban és mennyiségekben, következésképpen a bódításnak is van kockázata.

Szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, miként látjuk el a ránk bízott állatokat, meghatározott sorrendben, több biztonsági lépést közbeiktatva:

-   Tervezett beavatkozások előtt a legtöbb esetben a bódítást vagy műtétet megelőzően vérvizsgálatot végzünk. Kivételt tehetünk fiatal, egészséges állatok rövidebb műtétei előtt.
–   Az állat átvételével egy időben, minden állatnak külön műtéti lapon rögzítjük az adatait, a beavatkozás módját, a testtömegét és a legfontosabb kórelőzményi adatokat. Tájékoztatjuk az állattartót a beavatkozás várható időpontjáról, és arról, hogy mikor fejezzük be.
–   Amennyiben az állatot már ismerjük, már a megérkezését követően megtervezzük a bódítását vagy  altatását a beavatkozás jellege, az állat egészségi állapota és kora alapján.
–   Minden kutya és macska bódítás vagy altatás előtt fizikális vizsgálaton esik át (testhőmérséklet mérés; a szájüreg és nyirokcsomók, nyálkahártyák vizsgálata; a szív és a tüdő hallgatózásos vizsgálata; a has áttapintása; nemi szervek vizsgálata). Ha a fizikális vizsgálat során bármilyen eltérést észlelünk, a  beavatkozást nem kezdjük el, a tulajdonost tájékoztatva kiegészítő vizsgálatokat javaslunk, és a bódítást vagy műtétet elhalasztjuk.
–   A legtöbb állatot műtét előtt premedikáljuk, azaz olyan gyógyszereket adunk be, melyek oldják a szorongásukat, csökkentik a félelemérzetet, és a további gyógyszerek vagy altatógáz felhasználást csökkentve az anesztézia biztonságosabb, az ébredési szakasz lerövidül.  A  beavatkozás jellegétől függően, megfelelő hatáserősségű fájdalomcsillapítót minden állatnak adunk.

-   Vénakanül behelyezésével az altatás bevezetésére és fenntartására alkalmazott gyógyszerek  kiszámíthatóbban adagolhatók. Infúzió adása azért szükséges, mert az altatószerek általában csökkentik a vérnyomást és a vér átáramlást az egyes szervekben, az ennek következtében kialakuló oxigén- és táplálóanyag-hiány a későbbiekben káros folyamatokhoz vezethet.

-   Kutyáknál minden esetben, macskáknál magasabb kockázati csoportban a légcsőbe légcsőtubust vezetünk, intubáljuk. Gépi altatásnál ezen keresztül kapja az állat az altatógázt és az oxigént, injekciós altatásnál pedig szükség esetén az oxigént.

-   A műtéteket műtőben végezzük, a műtéti sterilitás betartásával. Minden műtét során két állatorvos és egy asszisztens van jelen, műtéteink zömét egy  operatőr végzi,  és egy állatorvos irányítja és ellenőrzi az állat altatását.

-   Műtét közben és után minden állat alatt melegítőtakaró van. Az állat testhőmérsékletének megfelelő szinten tartása  számos élettani funkciót kedvezően befolyásol, kisebb az állat fájdalma.

-   Altatás alatt az állatokat monitorizáljuk. Ez azt jelenti, hogy műtét közben hangot adó (vészhelyzetben riasztó) műszerrel folyamatosan figyeljük az állat szívverését, légzését, vérének oxigén telítettségét, vérnyomását és EKG-görbéjét.

-   Műtét után az állatot a teljes ébredéséig felügyeljük, nem hagyjuk magára. A tulajdonost ilyenkor telefonon tájékoztatjuk, hogy körülbelül mikor vihető haza az állat.

Mind az állattartónak, mind az állatorvosnak a legfájdalmasabb és  nagyon nehezen feldolgozható  legsúlyosabb altatási komplikáció, az állat elpusztulása. Tapasztalataink szerint az állattartók legnagyobb része ennek a lehetőségéről tud, de nem szeretne hallani róla, érthető okok miatt. Szeretnénk hiteles tájékoztatást nyújtani, amelynek alapja egy Angliában készült felmérés, melyben 2002-től 2004-ig közel százezer kutyánál  (98 369)  és  nyolcvanezer (79 178) műtétre kerülő macskánál vizsgálták meg a fatális balesetek arányát (forrás: Brodbelt – The risk of  death: Confidental enquiry into perioperative small animal fatalities). Két csoportot vizsgáltak, az egyik csoportba az egészségesnek bizonyuló állatok kerültek, a másik csoportba pedig azok az állatok, ahol valamilyen szervi elváltozás került megállapításra (vagy az állat kora miatt magasabb kockázati csoportba kerültek). Kutyák esetében az egészségesnek bizonyuló állatoknál  0,054%-os elhullási arány igazolódott, a magasabb kockázati csoportnál pedig 1,33%.  Macskák esetében az első csoportnál az arány 0,112%, a másik, magasabb kockázati csoportnál: 1,4 %. Ha a két kockázati csoportot összevonjuk, kutyák esetében 0,17%-os , macskák esetén pedig 0,24 %-os az elhullási arány.

2012. júniusában megvizsgáltuk mi magunk is, hogy klinikánkon a közel 10 év alatt milyen arányok adódtak e tekintetben.

Az angliai felméréseknek megfelelően mi nem tudtuk  a két kockázati csoportot meghatározni pontosan, így ezt a két csoportot összevonva  vizsgáltuk. 2003. februártól 2012. júniusig rendelőnkben  körülbelül 7 500 bódítással vagy altatással  járó beavatkozást végeztünk. Az öt  leggyakoribb  bódítással vagy altatással járó beavatkozások a következők voltak sorrendben: ivartalanítási műtétek, egyéb hasi műtétek, daganatos betegségek miatti műtétek, fogászati beavatkozások és diagnosztikai bódítások (pl. fülvizsgálat vagy röntgenvizsgálat). Kutyák esetében a fenti felméréssel közel azonos eredményeket kaptunk, macskák esetében viszont lényegesen alacsonyabb (0,05) százalékos arány adódott.

A fentiek alapján reméljük sikerült  tájékoztatást adni arról, hogy egy állat bódítása  vagy altatása egy  összetett folyamat, ahol több tényezőtől függ az ellátás biztonsága, sikeressége, azaz, hogy az állat mihamarabb fájdalom nélkül  és komplikációmentesen  felépüljön. Egyik legfontosabb kötelességünknek  tekintjük, hogy megfelelő tudással és lelkiismeretes munkával,  felelősségünket felmérve és vállalva lássuk el a ránk bízott állatokat.

Összeállította: dr. Fenyves Ildikó és dr. Paulina Anna
Címke:

34 Responses to “Műtéti tájékoztató”

  1. Horváth Ágnes says : Válasz

    Kedves Ildiko,
    Nagyon hasznosnak talàlom a laikus gazdik felè ezeket a fontos informáciokat amiket leírt es köszönöm!
    Szeretnèk kèrdezni is itt, ha van rá mód!?
    A kutyusomat kissebb daganat eltávolítás miatt műtik pènteken. Ez már nála a 3. altatással járó műtète
    A kèrdèsem az lenne, hogy van e kockázata a műtèt utani ebresztèsnek? Sokkot kap e a szív ez álltal? Esetleg rövidítheti az èletèt?
    Vagy az altató miatt kialakult alacsony vèrnyomás esetleg más miatt kell az èbresztès?
    Egy kistermetü pulikeverèkről van szó , menhelyes igy kora csak saccra 11-12 èv körüli, nem vmi pörgős, elèg nyugodt kutyus.
    köszönettel, H. Ágnes

    • Klapka says : Válasz

      Kedves Ágnes!

      Rendelőnk állatorvosai csak a nálunk alkalmazott altatási protokoll részleteiről tudnak csak érdemben nyilatkozni, mert minden állatorvosi rendelőben más és más altatási módszert használhatnak. Általánosságban a legtöbb altatószer csökkenti a vérnyomást valamilyen mértékben, amit azonban ellensúlyozni lehet gyógyszeresen, infúzióval, stb.. Ebben mindig az adott altatást végző állatorvos dönt. Ha pontos részletekre kíváncsi, kérem érdeklődjön annál az állatorvosnál, aki kutyusa altatását fogja végezni.
      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

  2. Alíz says : Válasz

    Tisztelt DR.nő!
    Kutyusomat ma műtőtték yorkshire terrier Sérv miatt és az lenne a kérdésem hogy mikor tud rendesen járni a
    kutyus?

    • Edina says : Válasz

      Kedves Gazdi!

      Ezzel a kérdéssel mindenképpen a műtétet végző állatorvoshoz javasolt fordulni, mert ő tudja, hogy milyen altatási módot és altatószereket alkalmazott. Ennek megfelelően az operáló állatorvos tudja megmondani, hogy mennyi ideig tart, amíg a kutya teljesen felébred és stabilan tud járni a négy lábán.

      Üdvözlettel: Kiss Edina, asszisztens

  3. Anikó says : Válasz

    Tisztelt Doktornő!

    A cicámat másfél éven belül kétszer műtötték, az oldalán. Érdeklődnék, létezhet-e olyan, hogy a varratok csomósodnak, esetleg nőnek, tokosodnak, folyamatosan.

    Köszönöm.

    • Anna says : Válasz

      Kedves Anikó!

      Sokféle műtéti, sebgyógyulási szövődmény kialakulhat. Első sorban a műtétet végző állatorvosnak kellene jelezni a problémát, mivel Ő tudja, milyen beavatkozást, pontosan milyen módszerrel (hány rétegben, milyen varróanyaggal, milyen sterilitás mellett stb…) végzett.
      Első sorban nem felszívódó fonál használatakor alakulhat ki a leírt jelenség.

      Üdvözlettel:dr. Paulina Anna

  4. SzabóKrisztina says : Válasz

    Kedves Doktornő!

    Két hét múlva ivartalanító műtétre viszem Liza kutyusom. Érdeklődni szeretnék, hogy melyik a jobb, ha felszívódó vagy hagyományos nem felszívódó varratot használnak. Van esetleg kényelmesebb és jobb megoldás a tölcséren kívül?
    Köszönettel: Szabó Krisztina

    • dr. Abuzant Balázs says : Válasz

      Kedves Szabó Krisztina!

      Hasűri műtétnél (ez esetben szuka kutya ivartalanítása) a hasi sebet több rétegben kell zárni. A belső rétegekhez felszívódó fonalat szükséges használni, mivel varratszedés nem lehetséges egy zárt seben belül. A legkülső, bőr réteget záró varratnál a legjobb megoldás nem felszívódó fonalat használni. Több érv is szól mellette, az egyik legfontosabb, hogy egy felszívódó fonalhoz képest nagyobb a szakító szilárdsága.
      Tölcséren kívül van lehetőség más megoldásra is, ilyen pl. a műtéti ruha viselése, vagy úgynevezett felfújható gallér használata. Természetesen ezek a megoldások mind függenek a kutyus temperamentumától is.:)
      Ha bármi más kérdése lenne még, írjon nyugodtan vagy keressen minket telefonon, vagy akár személyesen is!

      Üdvözlettel:
      dr. Abuzant Balázs

    • Anna says : Válasz

      Kedves Szabó Krisztina!

      A hasi műtétek során a hasi sebet több rétegben kell zárni, általában ez a hasfal izomzat, a bőr alatti kötőszövetés a bőr rétege.
      Az előbbi kettőnél felszívódó fonalat kell használni, mert a nem felszívódó varrat gyulladásos folyamatot indíthat a szövetek között.
      A bőrt viszont az arra való felszívódó sebészeti fonallal javasolt varrni, ettől csak kivételes esetekben szoktunk eltérni, mert általában a bőrvarráshoz nem előnyös a felszívódó fonalak használata.
      A hagyományos védőgallért az esetek egy részében helyettesítheti az ún. dr.Pet gallér illetve a műtét utáni kutyaruha (http://allatorvos.net/mutet-utani-sebvedelem-ruha-kutyak-es-macskak-reszere/), azonban nagyon kell figyelni kedvencünkre, hogy ezekkel a megoldásokkal valóban nem éri-e el a sebet, mert egyébként kiszedheti a varratokat.
      A fenti kérdéseket egyébként mindig célszerű az operáló állatorvossal (is) egyeztetni.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

  5. Kiraly Eva says : Válasz

    T. doktorno, mutottek a macskam fulet, merev muanyag tolcsert rosszul viseli, erdekelne, hogy ismeri-e a puha, vallra lehajthato muteti tolcsert, es az hol vasarolhatok. A felfujhato galler nem jo, mert pont a fulet nem vedi.
    koszonom.

    • dr. Abuzant Balázs says : Válasz

      Kedves Király Éva!

      Ismerjük ezt a típust, azonban sajnos nálunk nem kapható jelenleg ilyen védőgallér. Interneten, rendelők/nagyobb állategészségügyi boltok honlapján lenne érdemes körülnézni.

      Üdvözlettel:
      dr. Abuzant Balázs

  6. Kindl Kármen says : Válasz

    Tisztelt Doktor Úr/ Doktor Nö!

    Elkeseredésemben írok most Önöknek. Sajnos a napokban hunyt el 1,5 éves angol bulldog kan kutyám, miután egy kisebb mütét után a kutyus nem tért magához. A mütét miatt az orvos vénás úton történö bódítást alkalmazott, mindenféle elözetes vizsgálat nélkül. A kutyát a mütét után egyböl hazaküldte. Fél órával a beavatkozás után a kutya nem lélegzett, így rohantunk vissza a rendelöbe, de az újraélesztés is sikertelen volt. Az orvos nem tudott magyarázatot adni a történtekre, így kérdéseim is megválaszolatlanul maradtak.

    A kutyus bal oldali pofáján egy duzzanat jelent meg, pár nappal a mütét elött, ami napról napra növekedett és belülröl gennyes véres váladék szivárgott. Az állatorvos diagnózisa szerint, egy rovarcsípés következtében nyálmirigy gyulladás alakult ki a kutyánál. Tette ezt a megállapítást úgy, hogy bele sem nézett a kutya szájába, cask belülröl megtapogatta a megduzzadt részt. Elöször egy injekciós tüvel némi váladékot szívott le a kialakult tályogból, majd egy antibiotikum injekció beadását követöen hazaküldte, mondván a duzzanat nincs megfelelöen felpuhulva egy mütéthez. Így került csak 4 nap múlva sor a mütétre, amely a kutya pofájának kívülröl történö bemetszését és a tályog tisztítását jelentette.

    Két kérdés merült fel bennem, amelyet az említett orvos csak válrántással nyugtázott.
    1. Ha az állítólagos tályog belülröl szivárgott, miért volt indokolt annak kívülröl történö felvágása?
    2. Ha köztudott az angol bulldogokról, hogy tenyésztésükböl adódóan hajlamosak szív-, keringési-, valamint légzési rendellenességekre, akkor megfelelö módja volt az altatásnak a vénásan adagolt bódító?

    Elöre is nagyon szépen köszönöm a visszajelzést!

    Üdvözlettel: Kindl Kármen

    • dr. Abuzant Balázs says : Válasz

      Tisztelt Kindl Kármen!

      Először is fogadja őszinte részvétemet!
      A vénásan alkalmazott bódítás, mint módszer, megfelelő eljárás. Emellett ami még fontos tényező, az állat megfelelő oxigénellátása, mely légcsőtubus behelyezését, szükség esetén oxigén adását jelenti. Az angol bulldokog valóban hajlamosabbak légzőszervi/keringési problémákra, ezért valóban a lehető legnagyobb körültekintéssel szükséges eljárni az altatásuk során. Sajnos azonban a legalaposabb előzetes vizsgálat és altatás közbeni felügyelet mellett is előfordulhat altatási komplikáció.
      Magáról a műtéti technikáról nem tudunk állást foglalni, mivel nem ismerjük a pontos részleteket, azonban sok (hasonló) esetben sebész-technikailag egyszerűbb kívülről megközelíteni a műtéti területet, mint belülről.
      Őszintén sajnálom a történteket, tisztában vagyok vele, hogy válaszaim nem tudják enyhíteni a gyászt, de ha mégis lenne még kérdése, nyugodtan írjon/hívjon bennünket!

      Üdvözlettel:
      dr. Abuzant Balázs

      • Kindl Kármen says : Válasz

        Kedves Doktor Úr!

        Köszönöm szépen, hogy idöt szánt a részletes válaszadásra. Már ezzel is segített néhány dolgot megértenem.

        Üdvözlettel:

        Kindl Kármen

  7. T. Doktornő szeretnem meg kérdezni hogy van egy 2 hónapos(8 hetes) máltai selyem kisfiú kutyám es lágyék sérve van es meg kell műteni azt szeretnem kérdezni hogy mennyibe kerülne önöknél egy műtét es hogy mennyire veszélyes ez köszönöm

    • dr. Abuzant Balázs says : Válasz

      Tisztelt Balogh Martin!

      Elsőként mindenképpen szükség lenne egy személyes műtéti konzultációra az operáló állatorvossal. A konzultáció során meg kell vizsgálnunk a kiskutyát, hogy pontosan milyen beavatkozásra lenne szükség. Maga a lágyék sérv műtét komolyabb beavatkozásnak minősül, 60-80 ezere forintba kerül. Műtét esetén minden esetben javaslunk egy alap vérvizsgálatot is az altatási kockázat csökkentése céljából. Fontos még tudnia, hogy 8 hetes kiskutya altatása nagyobb kockázatot vonhat maga után, így ezt is mérlegelni kell a műtéttel kapcsolatos döntéskor.
      Amennyiben úgy döntene, felkeresi rendelőnket konzultáció céljából, kérem a honlapon található telefonszámot hívja időpontegyeztetés céljából.

      Üdvözlettel:
      dr. Abuzant Balázs

  8. Varga Eszter says : Válasz

    Tisztelt doktor úr,

    Önök hogyan, milyen módszerrel altatnának vagy bódítanának diszplázia röntgenhez orosz agarat? A tenyésztő azt mondja, különösen érzékeny ez a fajta kutya az ilyen típusú szerekre. Köszönöm a választ! Üdvözlettel: Varga Eszter

    • Anna says : Válasz

      Tisztelt Varga Eszter!

      A diszplázia szűréshez valóban mindig bódítani szükséges az állatot, mert másképp nem lehet jó felvételt készíteni a csípőről.
      Fiatal, egészséges állatoknál intravénás előbódító keveréket alkalmazunk (ún. premedikáció), amelynél szempont a nyugtató és a jó izomrelaxáló hatás, ezt követően hatás szerint adagolt ún. indukciós szert kap az állat, amely gyors hatásidejű anesztéziát eredményez, ami alatt a felvétel elkészíthető.
      Az ébredés általában gyors.
      Agárfélék fajta érzékenységet az ún. barbiturát hatóanyag családba tartozó szerekre mutatnak, ezeket nem használjuk rendelőnkben.

      Üdvüzlettel:
      dr. Paulina Anna

  9. Imre says : Válasz

    Tisztelt Doktor Úr/Nő!

    A nőstény macskám ma délután ( 2016. 07. 28., 13:30 körül ) ivartalanításon esett át, hazahozás és ébredezés után viszont rengeteget hányt ( legalább hatszor ) így 22:50-ig bezáródóan. Főként sárgás-barnás a hányás, rengeteg folyadék, mintha gyomorsav lenne.
    Plusz agresszív lett, legalábbis hogyha mozgatni próbálom ( le a járólapról, nehogy felfázzon a műtéti seb miatt), gondolom azért, mert fáj neki. Simogatásra különösebben nem reagál, vizet nem kér, élelmet még nem adunk neki.
    Válaszát várom!

    • dr. Hermándy-Berencz Katalin says : Válasz

      Kedves Imre!

      Az altatást követően alkalmanként előfordulhat hányás, de az altatószerek kiürülésével ez meg is szokott szűnni. Az agresszió feltehetőleg egyedi reakció az altatásra, a műtétek alatt és után adott fájdalomcsillapítók megfelelően csökkentik a beavatkozás okozta fájdalmat.
      Remélem minden rendben van a cicával!

      Üdvözlettel:
      dr. Hermándy-Berencz Katalin

  10. Kiss Gyöngyi says : Válasz

    Tisztelt Doktor Ür / Nő!

    2 kan kutyusom tegnap került ivartalanításra. Az ébredéssel nem volt gond. A fiatalabbik eszik,iszik,ha keveset is, az idősebbik (8 éves) viszont nem hajlandó enni, inni is csak pár kortyot ivott nagy könyörgésemre. Ez így nem jelez bajt? Mindkét kutyus sokat pihen, de már kimennek házat őrizni, ha valamit hallanak.
    Válaszát előre is köszönöm: Kiss Gyöngyi

    • dr. Hermándy-Berencz Katalin says : Válasz

      Kedves Kiss Györgyi!

      Remélem már jobban van az idősebbik kutya is. Ha nem akar egyből enni, az nem feltétlenül jelez problémát, azonban, ha tartósan fennáll a dolog (1-2 nap), mindenképp javasolt kontrollra vinni a műtétet végző állatorvoshoz!

      Üdvözlettel:
      dr. Hermándy-Berencz Katalin

  11. D Anikó says : Válasz

    Kedves DR NŐ
    Az én kutyimat tegnap reggel ivartalanították és azóta nem kell fel !!
    vissza vittem az állatorvoshoz kapot infuziót de még mindig nincs változás !!!
    A kezemből iszik és eszik ): annyira ideges vagyok
    tudna valami tanácsot adni ??

    • dr. Hermándy-Berencz Katalin says : Válasz

      Kedves Anikó!

      Remélem, hogy azóta jól van a kutyus! Lehetséges, hogy az altatás volt rá ilyen hatással (bizonyos altatószerek hosszabb távú (12-24 órás) aluszékonyságot okozhatnak. Azt nagyon jól tette, hogy megmutatta állatorvosnak, ha valami komolyabb probléma van, így kiszűrhető.

      Üdvözlettel:
      dr. Hermándy-Berencz Katalin

  12. Barbara says : Válasz

    Tisztelt Doktor Úr/Nő!
    8 éves szuka golden retrieveremnek a mellkasán megjelent egy csomó kb 9 hónappal ezelőtt. Akkor az állatorvosunkkal megbeszéltük, mivel a bőrben van és a vizsgálatok szerint nem veszélyes, ezért amíg nem növekszik, inkább nem “nyúl hozzá”. Most növekedésnek indult, ezért a csomót műtéti úton el fogja távolítani (pénteken) és szövettanra továbbküldi. A kérdésem (kinti kutya lévén) a hideg miatt most valami meleg helyre kellene elzárnunk a kutyát? Háza szigetelve is van és van benne egy kutyapárna is, de nem tudom elég lesz neki a hidegben vagy sem.
    Válaszát előre is köszönöm

    • dr. Hermándy-Berencz Katalin says : Válasz

      Kedves Barbara!

      A műtét utáni első éjszakát mindenképp javasolt szoba-hőmérsékletű helyen töltenie, még akkor is, ha estére élénk és teljesen magához tért már. Azért szükséges benntartani, mert az altatás következtében a hőháztartás egy ideig még nem megfelelő, nem tudja tartani az állat a testhőmérsékletét, és akár a kutyaházban is jelentős testhőmérséklet csökkenés alakulhat ki.

      Üdvözlettel:
      dr. Hermándy-Berencz Katalin

  13. K.Timea says : Válasz

    Tisztelt Doktor Úr/Nő!

    7 és fél éves beagleömnek röntgen vizsgálatot javasoltak, miután 3 antibiotikum kúra után mindig visszatérő vizelet problémái vannak. Az lenne a kérdésem, hogy ebben a korban, nem jár-e nagyobb kockázattal a bódítás. Azért is aggódom, mert elég “ficánkolós” fajta a kutyus, az orvos aki elaltatja pedig nem a türelméről híres, csak azért hozzá visszük, mert a mi állatorvosunk nem végez röntgen vizsgálatot és ő ajánlotta ezt a helyet. Félek, hogy esetleg a kelleténél több bóditót adnak majd neki. Az ilyen eset gyakori? Köszönöm szépen a válaszát előre is!

    • Anna says : Válasz

      Kedves Tímea!

      Az állattulajdonos-állatorvos kapcsolat bizalmi kapcsolat, így azt javaslom, feltétlenül olyan állatorvost keressen kedvence számára, akiben megbízik.A röntgen vizsgálatokhoz nem feltétlenül szükséges bódítás, hasi röntgenhez szinte sosem. Ráadásul a húgyszervek vizsgálata sok esetben ultrahang vizsgálattal előnyösebb, ehhez sem szükséges bódítás. Ha mégis erre van szükség, a 7 éves kor nem számít rizikó tényezőnek. Az altatási komplikációk általánosságban ritkák, de ennek előfordulási aránya természetesen függhet az alkalmazott altatási protokolltól, amit az adott állatorvosi rendelő használ. Ezzel kapcsolatban a beavatkozást végző állatorvosnál célszerű érdeklődnie.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

  14. Legényné Balog Ramóna says : Válasz

    Tisztelt Doktor Úr\ Doktor Nő!
    Kan kutya ivartalanítási műtétje utáni sebviszketését lehet valahogy csillapítani? A gallérnak hány napig kell feltétlen fentlenni?
    Köszönettel: Ramóna

    • Anna says : Válasz

      Kedves Ramóna!

      A védőgallér viselését és általában a seb védelmét minimálisan a varratszedésig javasoljuk, amelynek időtartama általában 10-14 nap, de alkalmanként 21 nap is lehet műtéttípustól, sebgyógyulástól és az állattól függően.
      A legfontosabb az lenne, hogy a sebet az operációt végző állatorvosnak megmutassák, hogy nincs-e valamilyen olyan körülmény, ami miatt az átlagosnál érzékenyebb vagy jobban viszket a terület (pl. duzzanat, kipirultság, sebváladék, stb…). Ezek sokszor éppen azért alakulnak ki, mert az állat eléri a területet, pl. mert rövid a gallér vagy laza a nyakán és hátra tudja tolni, és nyalja, piszkálja a területet, esetleg a gallér szélével dörzsöli. Ettől az irritációtól aztán a terület begyullad és még jobban viszket. Ahhoz hogy a helyzetet meg lehessen oldani, látnia kell a szakembernek a sebet.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

  15. Tisztelt Orvosasszony//Úr!

    5 hónapos labrador szukámat szeretném ivartalanítani.
    Kérdésem, mennyi a teljes gyógyulási idő, amikor már víz is érheti a sebet.
    A kiskutyám nagyon szereti a vizet és az időpont számításánál ezt is figyelembe szeretném venni.

    Köszönettel: Orbán Ágnes

    • Anna says : Válasz

      Tisztelt Orbán Ágnes!
      A teljes gyógyulási idő a varratszedésig eltelt idő, ami általában 10-14 nap maximálisan. Utána szokásos “életvitelét” folytathatja az állat.
      A tudomány mai állása szerint a szukáknál javasolható optimális időpont az ivartalanításra az első tüzelés után 2 hónappal.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

  16. B. Dominika says : Válasz

    Tisztelt Doktornő / Doktor úr!

    A kérdéseim egy 10 éves, 35 kg-os, méhgyulladással műtött kutyusra vonatkoznak:
    – ránézésre meg lehet állapítani, hogy pontosan mennyi altatóra van szüksége a kutyának?
    – milyen kockázatokat kell mérlegelnie a műtétet végző orvosnak az altató mennyiségének megállapításakor, ha ez egy életmentő műtét, és nincs idő előtte vérvételre?
    – penicillin allergia befolyásolhatja-e az altató injekció összetételét?
    – szabad-e a műtétet követően max. fél órányi várakozás után hazaengedni a kutyust az olyan gazdikkal, akik annyi információt kapnak, hogy 24 órán belül rendben lesz minden?
    – szabad-e arra a direkt kérdésre, hogy “előfordulhat-e, hogy nem ébred fel…?” olyan választ adni, hogy “NEM”?
    – méhgyulladásos kutyánál meg kell-e akadályozni a hasra fordulást?
    – az a kutyus, amelyik gennyes méhgyulladással volt műtve, és az orvos azt mondta, hogy fel fog ébredni, miért nem ébredt fel? Mik lehetnek a kockázati tényezők ebben a korban?
    – halála után 2-3 órával miért folyt az orrából k.b. fél liternyi élénk piros vér?
    – az orvosi etika vagy erkölcs szerint – miután közlöm az orvossal, hogy ne várjon a kontrollon, mert… – nem illik visszatéríteni a további, ámde előre kifizetett költségeket és esetleg a pluszt? Varratszedésig ki volt fizetve előre minden, bár akár a dupláját is kifizettük volna, ha megmenti a kutyust, ha ez elég indiszkrét kérdésnek tűnik. Elnézést, de dühös vagyok.
    – nem kellett volna kapnunk valamilyen papírt arról, hogy mit adott be neki?

    Várom megtisztelő válaszukat!

    Üdvözlettel,
    B. Dominika

    • Anna says : Válasz

      Kedves Dominika!
      Először is fogadja együttérzésünket kedvence elvesztése miatt, ez mindig nagyon nehéz.
      Ugyanakkor fontos tudnia, hogy honlapunk bejegyzései és fórumai ismeretterjesztő céllal jöttek létre, egyáltalán nem lehet célunk, sem tisztünk sem szakmai, sem etikai állásfoglalást adni. (ezt nem is lehetne, csupán az egyik érintett oldalát ismerve)
      Viszont ebből a célból alakult a Magyar Állatorvosi Kamara Etikai Bizottsága, hogy a praktizáló állatorvosok etikai hozzáállását vizsgálja (http://www.maok.hu/allattartoknak/panaszbejelentesek)
      Idézem az oldalt:
      “Amennyiben valaki az állata kezelését végző állatorvos magatartásával, tevékenységével szemben etikai panasszal kíván élni, úgy a Magyar Állatorvosi Kamara Országos Etikai bizottságához (OEB) lehet írásbeli panaszbejelentéssel élni, pontosan megnevezve a panaszlott állatorvost. Az OEB elnöke jelöli ki az illetékes etikai bizottságot. A kijelölt Etikai bizottság azt fogja vizsgálni, hogy panaszban kifogásolt állatorvosi magatartás megsértette-e a kamara Etikai Szabályzatában megfogalmazott konkrét irányelveket, szabályokat.”
      Ez a bizottság tehát az állatorvos magatartását vizsgálja, szakmai döntéseit igazságügyi állatorvos-szakértő vizsgálhatja csak ki.
      Idézem az ide vonatkozó részt:
      “Arra, hogy a kezelő állatorvos diagnózisa és gyógykezelése helyes vagy helytelen volt-e, csak nagyon részletes, valamennyi adatra kiterjedő állatorvosi szakmai elemzés adhat választ. Ennek érdekében a kifogásolt beavatkozás, eljárás szakmai megítélése ügyében valamennyi adattal, okirattal (pl. zárójelentések, jegyzőkönyvek, állatorvosi kezelési lapok, kórboncolási jegyzőkönyv stb.) névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi állatorvos-szakértőhöz kell fordulni.”

      Remélem, ezzel tudtunk segíteni.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

Minden vélemény számít!

Fel