A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Fontos tudnivalók kölyök vásárlásakor

Kategória: Hasznos tanácsok

Amikor egy kölyök kutyát, macskát fogadunk be, mindig felelős döntést kell hoznunk. A legjobb, ha előzetesen felkészülünk a legfontosabb tudnivalókból.

Elsőként személyesen vizsgáljuk meg a kölykök szüleit és tartási helyét.

A kölykök környezetének tisztának és rendezettnek kell lennie, akkor is, ha az eladó nem tenyésztő, csak alkalmilag született alom. Zsúfolt környezetben, ahol a különböző korú állatokat együtt tartják, a kölykök sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre.

Fontos, hogy a kennel talapzata könnyen tisztítható legyen, a bélsarat, vizeletet azonnal eltávolítsák! Az etetőtálakat minden etetés után tisztítsák, friss tiszta ivóvíz korlátlanul álljon rendelkezésre.

Kérdezzük meg, mikor és hány féregtelenítést kaptak a kölykök.

A férgek fejlődésmenetének és a szükséges féreghajtási protokollnak az ismerete a legalapvetőbb tudnivaló egyrészt, mert az erős féregfertőzöttség a kölyök fejlődését egész életére visszavetheti, másrészt közegészségügyi szempontok miatt.

A vemhes szukát ellés előtt 2 héttel, valamint a kölyköket 2 hetes kortól 2 hetente szükséges féreghajtani, első alkalommal a szukát is.

Féreghajtó készítményeket vény nélkül lehet kapni, ezért ezeket állatorvos igazolása nélkül is beírhatják az oltási könyvbe, de az mindenképp szükséges, hogy erről feljegyzést vezessenek és adjanak át.

Védőoltások

A kiskutyákat legkorábban 6-8 hetes korban, a cicákat 8-9 hetes korban lehet védőoltásban részesíteni. Célszerű a lehető leghamarabb, hogy az oltási sort minél előbb be lehessen fejezni. Előnyös, ha az első oltás még a születési helyen történik, így a környezetváltozás okozta stressz és az immunizálás nem esik egybe.  A tenyésztőtől elhozott állatot csak egy hét megfigyelési idő múlva célszerű oltani, hogy az esetleges korábban szerzett fertőzések lappangási ideje leteljen és ha az állat beteg, az az oltás előtt kiderülhessen.

Tehát ideális esetben az első védőoltás a tenyésztőnél történik.

Injekciós készítményt, vakcinát csakis állatorvos adhat be, amellyel egyidejűleg oltási könyvet állít ki és a vakcina beadását (kerek) kamarai bélyegzőjével és aláírásával igazolja.

Az oltási könyv érvényességét minden esetben ellenőrizzük!

2010-től minden kutyának egy azonos típusú, „szabvány” oltási könyvet kell kiállítani (ún.: Kisállat Egészségügyi Könyv), amelyet a Magyar Állatorvosi Kamara sorszámoz és ad ki állatorvosok részére.

Microchip

2010. januárjától az új jogszabály értelmében a kiskutyák adásvétele csak microchipes megjelölés után engedélyezett.

Microchipet csak állatorvos helyezhet be, ezt az oltási könyvben kell igazolnia. A microchip-számot az oltási könyvvel együtt a tenyésztőnek át kell adni a tulajdonos részére. Mindig kérdezzük meg a tenyésztőt, hogy a kölykök chipelésekor bekerültek-e az állatok egyedi azonosító kódszámához a tenyésztő adatai vagy csak új tulajdonosnak kell regisztráltatni állatorvosával. Ha a tenyésztőtől nem informálódtunk, akkor az első állatorvosi látogatáskor kérjük meg az állatorvost, hogy ellenőrizze, felvitték-e az állat kódszámát a nyilvántartó rendszerbe és ki szerepel ott tulajdonosként (még a tenyésztő vagy az új gazdi).

Elválasztás és táplálás

Kérdezzük meg, hogy a kölyköket mikor és hogyan választották el, mivel etetik és ha tápot kapnak, akkor a tápjukat hol szerezték be.

A kölyköknek 3 hetes koráig csak anyatejre van szüksége, 3 hetes kortól szopnak és mellette már elkezdhetnek házilag összeállított eleséget vagy tápot enni. 3 hetes kortól kölyöktápot („puppy” tápok), majd kb. 4-6 hetes kortól növendék tápot („junior” tápok) kaphatnak. A kiskutyák táplálására megfelelő prémium tápok korcsoport és a kifejlett kori testméret szerint is különböző kategóriákat tartalmaznak, mivel a különböző korú és méretű kutyák táplálóanyag szükséglete más és más.  A választás 7-8 hetes kornál korábban ne történjen!

Öröklődő betegségek és szűrővizsgálatok

Öröklődő betegségben szenvedő állatot szaporítani jogi értelemben állatkínzásnak minősül (1998. évi XXVIII.tv. 1.fej 3. §).

A különböző kutya és macska fajták más és más öröklődő betegségre hajlamosak. A magas színvonalú tenyésztői munkában fontos, hogy a szülők ne csak kiállítási értelemben rendelkezzenek „jó vérvonallal”, hanem igazoltan mentesek legyenek a fajtában leggyakoribb betegségektől.

Ilyen öröklődő, fajtára jellemző betegségek például:

  • nagytestű fajtákban a csípőizületi dysplasia;
  • perzsa macskák policisztás vesebetegsége;
  • Maine Coon macskák HCM nevű veleszületett szívbetegsége;
  • skót juhászkutyákban a PRA és a CEA rövidítésű szemészeti betegségek.

Bizonyos genetikai betegségek vérből mutathatók ki, de vannak olyanok is, amelyeket a szülők 1 éves kora után készült rtg-felvétele alapján lehet elbírálni. A mentességekről szóló írásos igazolást csak állatorvos adhat ki.

Fertőző betegségek és szűrővizsgálatok

További előnyt jelent, ha a tenyésztő rendszeres szűrővizsgálatokat végeztet az állományában különféle fertőző betegségekre nézve. Így bizonyos vírusfertőzésektől való mentességet is garantálhat. A fajtatiszta macskákat pl. a legtöbb tenyésztő szűri a macskaleukózis (FeLV), a macska-AIDS (FIV), és a fertőző hashártyagyulladás (FIP) nevű betegségekre is, amely azért fontos, mert ezek a betegségek nem gyógyíthatóak és nem mind előzhető meg védőoltással.

Adásvétel

A későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében írjunk adásvételi szerződést, amelyben a vételáron kívül az is szerepel, hogy az állatot hobby vagy tenyésztési célra vásároljuk-e.

Összeállította: Dr. Paulina Anna

Minden vélemény számít!

Fel