A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

Kutya és macska veseelégtelenség

A veseelégtelenség kialakulása, okai

A kutyáknak és a macskáknak – ahogy az embernek is – két veséjük van, melyek a hasüregben helyeződnek. A vesék életfontosságú, a vizelet kiválasztására szolgáló szervek. A vizeletet a húgyvezetők szállítják a húgyhólyagba, ahonnan a húgycsövön át ürül a külvilágra. A vesék fő feladata a szervezetben minden nap termelődő felesleges és káros anyagok kiválasztása a keringésből.

Az egészséges veseszövet számtalan különböző típusú sejtet tartalmaz, amelyek a vese mikroszkopikus méretű, működési egységét is alkotják, amelyet nefronnak nevezünk.

A vér „szűrésén” kívül a vesék felelősek a víz és egyes elektrolitok (ionok) visszatartásáért, a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásáért.

Ezen kívül bizonyos hormonok is a vesékben termelődnek, amelyeknek szerepe van a vérnyomás fenntartásában, a vörösvérsejtek termelésében és a mellékpajzsmirigy-hormon szint szabályozásában.

Az „idült veseelégtelenség” annak az állapotnak az orvosi elnevezése, amelyben a vesék tartósan nem működnek megfelelően.

A veseszövet károsodása lehet időszakos vagy végleges, habár a veseszövet azon szövetek közé tartozik, melyeket a szervezet nem képes pótolni. Ezért az idült veseelégtelenség kezelésének célja megakadályozni a veseszövet visszafordíthatatlan károsodását és támogatni a sérült szövet működésének helyreállását.

Idült veseelégtelenség akkor áll elő, ha mindkét vese nefronjainak összesen 75%-a működésképtelenné válik.

Sajnos a legtöbb vesebetegség igen hosszú ideig észrevétlen marad, mivel az említett küszöb elérése előtt az állat szinte semmilyen tünetet sem mutat. Ebben a stádiumban csak szűrővizsgálatokkal lehet “elcsípni” a betegséget (erre szolgál például időskori szűrővizsgálat csomagunk). A nefronok károsodását a legkülönfélébb okok idézhetik elő, de a fő következmény minden esetben azonos lesz: a vesék nem képesek a káros anyagokat a vérkeringésből a kiválasztott vizeletbe juttatni. Ez a salakanyagok, méreganyagok felhalmozódásához vezet a vérben. Emellett a vese nem megfelelő hormontermelése miatt a vérnyomás kórosan megemelkedhet, a vörösvérsejtek száma csökkenhet, amely vérszegénység kialakulásához vezet és az egyik mellékpajzsmirigy-hormon szint kórosan megnövekedhet.

Az idült vesebetegség lehet akár igen súlyos, az életet veszélyeztető állapot, de éppúgy elképzelhetők a súlyosságban a legkülönbözőbb fokozatok is. Ez a vesék károsodásának mértékétől függ. Bizonyos esetekben a kóros állapotot nagyon korán diagnosztizálják, az állat a kezelésekre nagyon jól reagál és hosszú életet élhet. Máskor a tünetek hirtelen jelentkeznek és gyorsan súlyosbodnak, az idült veseelégtelenség heveny formába csap át és az állat napokon-heteken belül elpusztul.

A kutya, macska veseelégtelenség mindkét fajban gyakori probléma, amely mindkét nemben, bármely életkorban előfordulhat, bár az életkor növekedésével a valószínűsége nő. A legtöbb esetben a kiváltó ok ismeretlen marad, de elméletileg számos ok ismert: öröklött, veleszületett betegségek, az immunrendszer megbetegedései, mérgező anyagok felvétele, a vérátáramlás romlása és oxigénhiányos állapot (ischemia), gyulladásos, fertőző és daganatos betegségek, végül a vizeletelvezető rendszer elzáródása. 

Diagnózis

A tünetek szinte minden betegnél eltérőek és gyakori, hogy egyidejűleg más betegségek és azok tünetei is mutatkoznak.

Az idült veseelégtelenség korai jele lehet a nagyfokú szomjúságérzet és nagy mennyiségű vizelet ürítése.

Gyakori tévhit, hogy „ha az állat sok vizeletet ürít, akkor a veséje jól dolgozik”, de valójában ennek éppen az ellenkezője igaz; amikor a vese működése kezd tönkremenni, akkor nem lesz képes a szervezet megfelelő folyadékszintjét fenntartani és az állat túlzott mennyiségű folyadékot veszít.

Ezen kívül a leggyakoribb jelek:

  • az étvágy csökkenése
  • súlyvesztés
  • aktivitás-csökkenés
  • fénytelen szőrzet
  • sorvadt izmok
  • hányinger, hányás, hasmenés
  • dehidráció (a szervezet folyadékvesztéses állapota)
  • kellemetlen szájszag, szájbeli fekélyek, kilazult fogak
  • sápadt nyálkahártyák
  • vesék mérete és tapintata is a normálistól eltérő lehet.

A kutya, macska veseelégtelenség megállapításához a vér- és vizeletvizsgálat nagy segítséget nyújt. A vérben bizonyos paraméterek arra utalhatnak, hogy a salakanyagokat vagy gyakran a foszfort a vese nem megfelelő mértékben választotta ki, ezért értékük túl magas vagy, hogy a vizet és bizonyos ionokat (pl.: a káliumot) a vese nem megfelelően tartotta vissza, ezért értékük túl alacsony. Sok esetben a vérben a kémhatás savas irányba tolódik el, a vörösvérsejtek száma alacsony. A vizelet fehérjét tartalmazhat.

Ezek a vizsgálatok valamint a röntgen-, vagy ultrahangvizsgálat is segíthet más betegségek kizárásában. Sok más vizsgálat is létezik, amelyek igénybe vételéről az állatorvos útmutatása alapján a tulajdonos dönthet.

 

Együttélés a biztos diagnózissal

Az idült veseelégtelenség egy komoly, potenciálisan az életet is veszélyeztető állapot. Ezért alapvető fontosságú, hogy az állatorvos által előírt kezelést, utasításokat pontosan kövesse és az előírt ellenőrző és laboratóriumi vizsgálatokra elhozza az állatot annak érdekében, hogy a betegség fejlődését az állatorvos nyomon követhesse és esetlegesen gyógyszeresen is be tudjon avatkozni. Otthon az állat testsúlyát rendszeresen érdemes mérni, hogy az esetleges súlyváltozást rögzíteni lehessen. Figyelni kell az étvágy, a vízfogyasztás és a vizelet mennyiségének változására, valamint arra, hogy bármely egyéb tünet jelentkezik-e.

Az előírt gyógyszereket pontosan kell adagolni, mert ezek képesek lassítani az állapot súlyosbodását. Az állat számára mindig nagy mennyiségű, friss és tiszta vizet kell biztosítani. Csakis az állatorvossal megbeszélt táplálékkal szabad az állatot etetni, mert a speciális diéta nagyon sokat segíthet az állapot fenntartásában. Ha az állat nem hajlandó az előírt táplálékot megenni, mindenképpen értesíteni kell az állatorvost és közösen egy másik táplálási módot kell felállítani.

Kezelés

A kezelés célja a vese terhelésének csökkentése, a csökkent veseműködésből adódó tünetek enyhítése, a veseműködés további romlásának megakadályozása és az állat életminőségének javítása. A konkrét terápia mindig az adott betegtől függ, befolyásolják a tünetek súlyossága, a háttérben meghúzódó kiváltó ok és a másodlagosan jelentkező betegségek. Általánosan igaz, hogy a vesére káros mellékhatással bíró gyógyszerek szedését meg kell szüntetni, illetve ilyen szereket az állat később sem kaphat.

Ha az állat súlyos állapotban van, dehidrált, akkor kórházi kezelést igényel; a folyadék, elektrolit és sav-bázis háztartást intravénás folyadékpótlással (infúzióval) rendezni kell.

A hosszú távú kezelés fontos része a csökkentett mennyiségű, magas minőségű fehérjéket, csökkentett nátriumot és foszfort tartalmazó diéta, amely csökkenti a vese terhelését és az esetlegesen magas vérnyomást. Ha az állat nem szívesen eszik, étvágyfokozókat is igénybe kell venni.

Egyes esetekben az állatorvos szükségesnek ítélheti a hosszú távon, rendszeresen bőr alá adott infúziókat is.

Ilyenkor az állattulajdonosnak vagy rendszeresen állatorvoshoz kell járnia az állattal vagy az állatorvos segítségével meg kell tanulnia az injekció beadását.

Hányás, hányinger vagy étvágytalanság esetén az állatorvos hányáscsillapító és gyomorsav csökkentő gyógyszereket írhat elő. Ha a vérbeli foszforszintet másképp nem sikerül csökkenteni, az állatnak foszforkötő anyagokat kell kapnia. Alacsony káliumszintet pedig káliumot tartalmazó gyógyszerekkel kell pótolni.  További szövődményeket is kezelni kell, mint a vérszegénység, a magas vérnyomás stb.

Állatokban végzett veseátültetésre – habár ezt hazánkban is már sikeresen végrehajtották – általában nincs lehetőség a szervezés szinte kivitelezhetetlen volta miatt.

Mit tegyen?

  • Tudatosítsuk, hogy az idült veseelégtelenség diagnózisa még nem jelenti azt, hogy a vesék egyáltalán nem működnek, de működőképességük csökkent mértékű, ezért a káros anyagokat nem tudják kiválasztani a vérből, amely különféle tünetek megjelenéséhez vezethet.
  • Mindenképp értesítse állatorvosát, ha az állat állapota romlik vagy addig nem észlelt tünetek jelennek meg.
  • Ha az állatorvos megtanítja a bőr alatti infúziók beadását és ezt rendszeresen otthon végzi, sose használjon egy tűt kétszer!
  • Mindig pontosan tartsa be az állatorvos utasításait, ha valamelyik gyógyszerrel kapcsolatban mellékhatásokat észlel vagy valamelyik gyógyszert az állatnak nem bírja beadni, értesítse az állatorvost.
  • Ha az állat semmilyen kezelésre nem reagál és a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehet számára elfogadható életminőséget biztosítani, meg kell fontolni a humánus módon történő végleges elaltatását.

Mit ne tegyen?

  • Ha rendellenességet észlel – lehetőségeihez mérten -, ne halogassa az állatorvosi vizsgálatot.
  • Az állatorvos által előírtakon kívül, a vele való egyeztetés nélkül semmilyen más gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt ne adjon az állatnak.
  • Az előírt gyógyszerek adagolását akkor se hagyja abba, ha az állat állapota javulni látszik. 
Összeállította: dr. Paulina Anna

 

8 Responses to “Kutya és macska veseelégtelenség”

  1. Palágyi Norbert says : Válasz

    Üdvözlöm nekem egy olyan kérdésem lenne hogy a mi kutyánk vese beteg es kapja a kezelést négy napja kettő napja még letudtam vinni sétálni azóta mer voltunk kétszer infúziós kezelésen de most még rosszabb a közérzete a kuytanak nem eszik minimálisan iszik sétálni nem akar de a vérkép alapján az adatai javulnak akkor most jobban van a kutyánk vagy rosszabbul ?

    • dr. Hermándy-Berencz Katalin says : Válasz

      Kedves Palágyi Norbert!

      Látatlanban nehéz erre válaszolni, de azok alapján, amit írt, az állat jelenállapota nem megfelelő, ezért hiába jó a vérkép, mindenképp javasolnám, hogy konzultáljon a kezelőorvossal.

      Üdvözlettel:
      dr. Hermándy-Berencz Katalin

  2. Molnár-Fekete Adrienn says : Válasz

    Kedves Katalin!

    Nagy pánikhelyzet van nálunk, ha kapok egy email címet, elküldeném a leletinket, ha volna kedves áttekinteni és tanácsot adni.
    Veseelégtelenséget diagnosztizáltak a kutyusnak (shar pei), nagyon kivagyok, már szétsírtam a szemeimet :(((

    Üdvözlettel: Molnár-Fekete Adrienn

    • dr. Hermándy-Berencz Katalin says : Válasz

      Kedves Molnár-Fekete Adrienn!

      Az info@allatorvos.net e-mail címen el tud minket érni, amiben tudunk igyekszünk segíteni!

      Üdvözlettel:
      dr. Hermándy-Berencz Katalin

  3. Palásti Tünde says : Válasz

    Kedves Doktornő!

    Van-e a cicáknak valami megelőzésre, vesevédelemre adható szer? Hosszabb antibiotikum kezelés és erős fájdalomcsillapítók mellett vagy után mivel tudok segíteni, hogy ezek mielőbb kiürüljenek a szervezetéből, illetve ne károsítsák a veséit? Sajnos nem vagy alig iszik vizet.

    Köszönöm
    Palásti Tünde

    • Anna says : Válasz

      Kedves Tünde!

      Több gyógynövényes, vitamin tartalmazó készítmény is van, amit támogató terápiaként lehet adni, pl.: Candioli Renal advanced por, Energyvet Renovet cseppek. A vízfogyasztás miatt ne aggódjon, a cicák általában “rejtetten” isznak, azaz a csöpögő csapból, esővíz gyűjtőből stb. Létezik egy-két trükk a vízfogyasztás növelésére, pl. a napi vízcsere fontos, vagy ha a vízhez húsleves levéből tesznek pár cseppet, az is serkentőleg hathat, de erre találták ki az ún. cica szökőkutat is.

      Üdvözlettel:
      dr. Paulina Anna

  4. Rozgonyi Ilona says : Válasz

    Tisztelt Doktornő!
    Végleges elkeseredésemben írok. Az egyik 13 éves németjuhász kutyusunkról van szó. Most már egy éve csak úgy tud vizelni, ha fekszik, vagy űl, és a vizelete csak így tud távozni, ill. néha napján, igen ritkán menetközben egy nagyobb adag vizelet eltávozik Tőle. Már próbáltunk gyógyszeres kezelést, ill. gyógyszeres ivartalanítást is, de semmi nem változtatott az állapotán. A kisállataink ki-be járó kutyák, így igen nagy problémát jelent ez számunkra, állandóan minden lenejlonozni, rá ruhákat teszünk, hogy lássuk, hol vizelt a kutyus, stb. Nagyon szeretjük a kutyusokat, épp ezért valamilyen megoldást szeretnénk találni, ill. ha lehet gyógyszeres kezelést alkalmazni. Sajnos a kutyusunkat nem tudjuk elvinni orvosi vizsgálatokra, csak abban az esetben, ha altatásban lenne, így ezért valamiféle távgyógyításra kérnénk segítséget. Nem vagyok orvos, de arra gondolok, hogy “húgycső elzáródása”, vagy valami hasonló lehet, hogy csak fekvő, vagy ülő állapotban jön ki a vizelet. Esetleg vesekő, ami nem mozdul el?
    Kérem a Doktornőt, ha tud valami megoldást az állatorvoshoz menésen kívül, segítsen.
    Előre is köszönöm, maradok tisztelettel Rozgonyi Ilona

    • dr. Hermándy-Berencz Katalin says : Válasz

      Kedves Rozgonyi Ilona!

      A probléma hátterében állhat valóban a húgyhólyagban, húgycsőben lévő kő, de a probléma okozója lehet egy CEC nevű betegség is, ami a gerinc-csigolyák elváltozásából adódik. A CEC nevű betegség esetében a csigolya elváltozás következtében az idegek “összenyomódnak”. A húgyhólyaghoz térő idegek összenyomatása okozhat ilyen tüneteket. Mindkét esetben javasolt egy alapos kivizsgálás, jó lenne, ha bebódítva bevinnék egy nagyobb kórházba, ahol röntgent, ultrahangot tudnak végezni, mivel mindkét esetben állatorvosi beavatkozás szükséges (kiegészítő vizsgálatokkal: röntgen, ultrahang, ha szükséges katéterezés, gyógyszeres kezelés és a CEC nevű betegség esetén akár műtéti beavatkozás is). Még ha nehéz is megoldani, mindenképpen szükséges lenne egy alapos kivizsgálás.

      Üdvözlettel:
      dr. Hermándy-Berencz Katalin

Minden vélemény számít!

Fel