Fagyálló mérgezés

A fagyálló folyadékok leggyakrabban etilén-glikolt vagy propilén-glikolt tartalmaznak különböző hígításban. Az etilén-glikol színtelen, szagtalan, édes ízű, szirupos folyadék. Felhasználása: „Világszerte az előállított mennyiség kb. kétharmadát a vegyipar használja fel a poliésztergyártás köztes termékeként poliészterszálak, filmek, palackok gyártására és kb. egynegyedét fagyállóként motorok hűtőfolyadékához. Nagy mennyiség fogy a repülőgépek és kifutópályák jégtelenítésére is.”

Általában kint tartott kutyák és macskák férnek hozzá legkönnyebben. Otthoni körülmények között leginkább garázsban, autók környezetében jutnak hozzá állataink (fagyálló hűtőfolyadék, fagyálló ablaktörlő folyadék… stb.).

Milyen tünetek utalhatnak arra, hogy kutyánk, macskánk fagyálló folyadékot vett fel?

A felvételt követően 1-2 órán belül az állat olyan, mintha részeg lenne: tántorog, botladozik, bódult, hányingere van (öklendezik, nyálzik).

Néhány órán belül jelentkezik a bódultsági fázis: az állat csöndes, nyugodt, bódult, depresszált állapotban van, látszólag jobban van, valójában súlyosbodik az állapota.

12-72 óra múlva a kialakuló heveny veseelégtelenség miatt az állat általános állapota rossz, gyenge, étvágytalan, esetleg feltűnően sokat iszik.

Nagy mennyiségű fagyálló felvétele esetén úgynevezett tremor (remegés, reszketés),illetve görcsroham alakulhat ki.

Mennyi etilén-glikol felvétele jár mérgezéssel?

95%-os etilén-glikol esetében a letális (halálos) dózis kutyákban 4,4 ml/kg (ez azt jelenti, hogy egy 10 kg-os kutya esetén 44 ml, azaz kb. 3 evőkanálnyi mennyiség halálos). A macskák érzékenyebbek az etilén-glikol mérgezésre, az ő esetükben 1,4 ml/kg 95%-os etilén-glikol felvétele már elhullással jár (egy 3 kg-os macska esetén 4,2 ml, azaz kb. egy teáskanálnyi mennyiség).

A felvett etilén-glikol a májban alakul át ún. aldehiddé (glikolaldehiddé), amely valójában a mérgezést okozza. Ez a folyamat bizonyos szerek adásával megállítható (ellenszerek = antidotumok), így megelőzve a mérgezéses állapot kialakulását.

Az etilén-glikol hatásai a szervezetre

• heveny veseelégtelenség kialakítása
• a szervezet sav-bázis állapotát savas irányba tolja, vagyis ún. acidózist okoz
• központi idegrendszert depresszálja, vagyis a megfelelő működését csökkenti

A mérgezés kimutatása

Elsősorban a kórelőzmény és a klinikai tünetek utalhatnak a mérgezésre, amennyiben a méreganyag felvételét a gazdik látják vagy gyanítják, így a mérgezés legkorábbi stádiumában fordulnak állatorvoshoz.

Ha gyanú merül fel etilén-glikol felvételére, vizeletvizsgálat javasolt. 3-18 órával a felvételt követően a vizeletben kálcium-oxalát-monohidrát kristályok jelennek meg, melyek hosszúkás, tű alakú kristályok. Ezen kristályok és a tünetek, kórelőzményi adatok együttes jelenléte jellemző a betegségre. A vizeletüledék-vizsgálat általában rutinszerűen végezhető az állatorvosi praxisokban.

Az oxalát-kristályok a vese állományában „kicsapódhatnak” és jellegzetes ultrahang képet adhatnak, ami alátámaszthatja a diagnózist.

Létezik a mérgezést kimutató vérteszt is, de ez Magyarországon jelenleg nem elérhető. A teszt a fagyálló folyadék felvételét követő 30 perc-14 órán belül végezhető el.

A mérgezés 2. stádiumában, amikor a heveny veseelégtelenség már kialakult, akkor ez az állapot vérvizsgálattal mutatható ki. Azonban veseelégtelenség számos más okból létrejöhet, így ebben az esetben is szükséges lehet a többi vizsgálat.

Kezelés

Ha rajtakapjuk kedvencünket, hogy fagyálló folyadékot vesz fel, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, mert fél órán belül lehetőség van az állat hánytatására. Hánytatással a fagyálló folyadék felszívódása megelőzhető, így az nem tud kárt tenni a szervezetben.

Ha közvetlenül nem látjuk a folyadékfelvételt, csak a tünetek utalnak rá, akkor a fagyálló folyadék felvételétől számítva 8-12 óránk van kutyák esetében, és kevesebb, mint 2 óránk van macskák esetében, hogy beadassuk az állatnak az ellenszert. Ha ezt az időt túllépjük és a vese károsodik, akkor sajnos az állaton nagy valószínűséggel már nem lehet segíteni, a folyamat szinte mindig visszafordíthatatlan.

Az ellenszer beadásán kívül az állat kórházi megfigyelésére és intenzív kezelésre van szükség: infúzió, sav-bázis egyensúly helyreállítása, gyomor-és vesevédő gyógyszerek adása.

Összességében amennyiben állatunkon az alábbi tüneteket látjuk, azonnal állatorvoshoz kell fordulni:

• tántorog, botladozik, bódult, hányingere van (öklendezik, nyálzik)
• az állat általános állapota hirtelen romlik, gyenge, étvágytalan, esetleg feltűnően sokat iszik
• korábban nem tapasztalt, hirtelen fellépő tremor (remegés, reszketés) illetve görcsroham esetén

Összeállította: dr. Hermándy-Berencz Katalin (Klapka Állategészségügyi Központ)