A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

​Kedvencek tartásának jogszabályozása

Tájékoztató a kedvtelésből tartott állatok jogi szabályozásáról

A kedvtelésből tartott kisállatok vásárlását, befogadását és tartásmódját számos jogszabály szabályozza, amelyeket minden állattartónak be kell tartania. Az alábbiakban ezekből a jogszabályokból szeretnénk rövid összefoglalót adni. A törvények, rendeletek pontos szövegét az összefoglalók után olvashatja.

Tájékoztató „Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény” alapján

Az Országgyűlés az Állatvédelmi Törvényt annak tudatában alkotta, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége.

A jó gazda gondossága:

Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni. A jogszabály értelmében a “jó gazda gondossága” kiterjed arra, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára, nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, valamint tartási, takarmányozási igényeit kielégíti. Gondoskodni kell az állat megfelelő elhelyezéséről, tisztán tartásáról, felügyeletéről, legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

Megfelelő tartás, nevelés és gyógykezelés:

Biztosítani kell az állat megfelelő nevelését, kiképzését és szükség esetén a gyógykezelését is.

Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat elkülönítve kell tartani.

Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől.

Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni.

A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Az állat szállításakor az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie. Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az időjárás káros hatásaitól.

Az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani.

Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás.

Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezhető.

Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. Az állat életének kioltása (néhány kivételtől eltekintve) csak kábítás után történhet. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a kisállatok végleges elaltatása előtt az állat már öntudatlan állapotba kerüljön. Az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni. 

Tájékoztató „A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet ” alapján

Hazánkban a veszélyes ebek közé tartozik a pit bull terrier és annak keverékei, valamint bármely, hatósági határozatban veszélyes ebbé nyilvánított eb.

Egzotikus kedvencállatok közül gyakran találkozhatunk csuklyásmajom-félékkel, a hüllők közül aligátorteknőssel, keselyűteknőssel, boával, anakondával, tigrispitonnal, kockáspitonnal, sziklapitonnal, ametiszt kígyóval, mérgessikló-félékkel, viperafélékkel, csörgőkígyófélékkel, valamint a siklófélék egyes mérges fajaival.

Gerinctelenek közül veszélyes állatoknak minősülnek a gömbhasú pókok, a fésűspók-félék és a skorpiók.

A gazdasági haszonállatok közül veszélyes állat a strucc.

A felsoroltakon kívül számos egyéb faj is veszélyes állatnak minősül, ezek csatoltan megtalálhatóak a jogszabályban.

Veszélyes állat tartása, országba történő behozatala előzetes hatósági engedélyhez kötött.

A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására a jegyző adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy nem veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei – ideértve a tartáshoz szükséges szakismeretet is – biztosítottak.

A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi.

A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.

Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható.

A veszélyes állat tartását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételekhez kötheti.

Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, valamint a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával. Teljesíteni kell a biztonsági előírásokat.

Méreggel ölő állatfajok közül csak az tartható, amelynek marása ellen hatásos szérum rendelkezésre áll. A terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel ölő állat veszélyét jelző figyelmeztetést. A tartóhely nem maradhat a tulajdonos felügyelete nélkül idegenek jelenlétében.

 

Tájékoztató „A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 266., 266/A. és 266/B. §-ai” alapján

Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettségét megszegi, aki veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart.

Bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet.

Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogszabály értelmében állatkínzást követ el, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, valamint állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.

Jogi értelemben az állatkínzás vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz, akkor bűntettnek minősül és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Tájékoztató „A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 16.) Kormányrendelet” alapján

Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bõr alá ültetett mikrochip) történõ megjelölése után lehet.

Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen, ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve, gerinces állatot kör alapú kalitkában, gömb alakú akváriumban tartani.

Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.

A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni. Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

Patás állat és eb kivételével kedvtelésbõl tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.

Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse. Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.

Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet.

Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.

Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 266., 266/A. és 266/B. §-ai:

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV&celpara=266#xcel

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény:

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800028.TV

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 16.) Kormányrendelet:

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000041.KOR

A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet:

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900008.KOM

Összeállította: Dr. Paulina Anna

 

allatartas-jogszabaly

Fel