A rendelőnk nyitva tartása és kollégáink rendelési ideje:

Rendelő nyitva tartás

Hétfő: 10:00 - 20:00
Kedd: 10:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 20:00
Péntek: 10:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Rendelőnkben a tervezett műtéteket
12:00 - 14:00 között végezzük

dr. Fenyves Ildikó*

és dr. Abuzant Balázs

Hétfő: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)
Kedd: 10:00 - 12:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 12:00
Péntek: 12:00 - 20:00
Szombat: 09:00 - 19:00 (csak sürgősségi szemészet)

(a szemészeti vizsgálatra is előzetes bejelentkezés szükséges)

dr. Paulina Anna

Hétfő: 12:00 - 20:00
Kedd: 12:00 - 20:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 16:00
Péntek: 10:00 - 15:00
Szombat: minden 2. szombat

dr. Kapitány Réka

Kedd: 09:00 - 15:00
Csütörtök: 12:00 - 20:00

dr. Hermándy-Berencz Katalin

Hétfő: 10:00 - 18:00
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 12:00 - 20:00
Csütörtök: 10:00 - 15:00
Péntek: 12:00 - 20:00

* dr. Fenyves Ildikó

Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2015-től dr. Fenyves Ildikó munkájában elsősorban az állatorvos szemészet szakterülettel és az ezzel kapcsolatos kutatásokkal, képzésekkel foglalkozik. Rendelőnk szakmai felügyeletét továbbra is ő látja el.

Kérjük, ha nem szemészeti problémával kíván hozzá fordulni, azt az időpont egyeztetésnél mindenképpen jelezze.

Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat

Sürgős szemészeti esetben a fentiektől eltérő időpontban is segítséget nyújtunk.

Rendelőnk a Kisállat Szemészeti Szakrendelő Hálózat tagja, amely az év minden napján 9-19 óráig ellátja a sürgős szemészeti ellátást igénylő kutyákat és macskákat.

Kérjük önöket az előzetes bejelentkezésre!

Rendelő:
+3623 451-103 | +3630 263-7762

Amennyiben ragaszkodik valamelyik állatorvos kollégánkhoz, kérjük, az időpont egyeztetés során jelezze.

​Szukák ivartalanítással megelőzhető betegségei

Kategória: ​Ivartalanítás

Szuka ivartalanítás – betegségmegelőzés

Az alábbiakban a leggyakoribb, nem ivartalanított szuka kutyákban előforduló kórképek leírása olvasható. Ivartalanítással ezek a betegségek megelőzhetők!

• Emlődaganatok

Szuka kutyák leggyakoribb daganatai, az összes előforduló daganat 40-50%-át képezik. Különösen hajlamos fajták a spánielek, a pointer, az uszkárok, a tacskó, a német juhászkutya és a Yorkshire terrier. Kb. 30-50%-ban rosszindulatú elváltozások, leggyakrabban a tüdőbe képeznek áttétet. Azonban az áttétet nem képező daganatok is növekedhetnek akkorára, kisebesedhetnek, hogy az állat életminőségét az mindenképp rontja.  Bizonyított tény, hogy kutyákban – ellentétben az emberrel – a vemhesség, álvemhesség illetve a szoptatás semmilyen védő vagy megelőző hatással nem rendelkezik az emlődaganatok kialakulását illetően!
Előfordulási valószínűségük a nem ivartalanított szukákban rendkívül magas, 26%! Ezzel ellentétben, ha az első ivarzás előtt ivartalanítják a kutyát, akkor ez az esély mindössze 0,5%-ra csökken. Az első és második tüzelés között ivartalanított egyedekben  pedig 8%, a második tüzelés után nincs statisztikai különbség.

• Gennyes méhgyulladás = Pyometra

A gennyes méhgyulladás nem ivartalanított, középkorú, idős szukák igen gyakori megbetegedése. Kialakulási mechanizmusa igen összetett. Élettani alapja, hogy a szuka szervezete minden tüzelést követően felkészül a vemhességre. A sárgatesthormon (progeszteron) szintje megemelkedik és hatására a méh úgy alakul át, hogy az embriókat minél optimálisabb körülmények között fogadhassa be. A méh nyálkahártya megvastagodik, a mirigyei megszaporodnak és nagy mennyiségű váladékot termelnek. A sárgatesthormon a méhizomzat összehúzódási képességét és immunválasz készségét csökkenti. A vemhességre való felkészülés egyes egyedekben olyan túlzott mértékű, hogy külső, látható jelei is vannak, mint az emlők megduzzadása, tejelése, az állat meghízása, sőt viselkedésének megváltozása. Ezt az állapotot álvemhességnek nevezzük. Ez ugyan nem okoz a szukának különösebb szenvedést, de komolyan kell venni, hiszen intő jel, hogy az állat később súlyosan megbetegedhet. Mivel – vemhesülés hiányában – mindezek a felsorolt tényezők igen kedvező feltételeket teremtenek a méhnyakon át bejutó baktériumok elszaporodásához. Ha ez megtörténik, kialakul a gennyes méhgyulladás. Nagy mennyiségű genny szaporodik fel a méh üregében és a baktériumok által termelt méreganyagok (toxinok) felszívódva a keringésbe, károsítják a belső szerveket. Az állat életveszélyes állapotba kerül.  A betegség hatékonyan csak műtéttel orvosolható, amelynek során eltávolítják a petefészkeket és a méhet, azonban a műtéti kockázat jóval nagyobb, mintha ugyanezt egy fiatal, egészséges állaton végezték volna.

• Hüvely hyperplasia és hüvelyelőesés

Nem ivartalanított szukákban előforduló betegség. Hajlamos fajták a bulldogok, masztiffok, a bernáthegyi, a boxer, a német juhászkutya, a labrador, a Staffordshire bullterrier.  A betegség tüzeléskor alakul ki. Ivarzáskor magas a tüszőhormon (ösztrogén) szint, amelynek hatására a hüvely nyálkahártyája megvastagodik. Egyes hajlamos egyedekben ez olyan túlzott mértékű, hogy a hüvelyen egy körülhatárolt vizenyős, bővérű duzzanat keletkezhet.  Súlyos esetben a hüvely nyálkahártyája és fala ki is fordulhat és előeshet a külvilágra.  Mivel a kutya húgycsőnyílása is itt található, vizelési képtelenség alakulhat ki. Ezen kívül az elváltozás elfertőződhet, elhalhat és nagyon fájdalmas, így azonnali műtéti beavatkozás szükséges. A kiújulás valószínűsége azonban igen magas, 66%. Így – mivel a betegség női nemi hormon hatására jön létre – végleges megoldásként csakis az ivartalanítás jöhet szóba.

Számos egyéb betegség is említhető, amely csak nem ivartalanított szukákban fordul elő, mint a petefészek elváltozásai (ciszták, daganatok) vagy az ellés után előforduló méhelőesés.

Összeállította: dr. Paulina Anna

Minden vélemény számít!

Fel